2017. február 28., kedd

Új cikk a Journal of Biogeography-ben. - A hínárközösségek béta diverzitása globális léptékben.


A biodiverzitás mintázatának feltárása és a mintázat környezeti faktoroktól való függésének megismerése az ökológia és a biogeográfia egyik fontos kutatási területe. Ha megértjük milyen léptékben milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek mintázatát annak akár konzervációbiológiai haszna is lehet, hiszen kis- és közepes léptékben a fajok elterjedését ténylegesen meghatározó környezeti tényezőket szűrhetjük ki vele. A globális léptékű metaközösség diverzitási elemzések pedig közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük pl. az invazív fajok terjedésének okait vagy a klímaváltozás hatásait.

A vízi növények ökológiai igényeiről széleskörű ismeretekkel rendelkezünk mind folyó, mind állóvízi ökoszisztémákból. Részleteiben ismerjük azt is, hogy milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek diverzitását kis- és közepes léptékben, kontinentális, trópusi és boreális klímán egyaránt. Nagyon nagy (globális) léptékben azonban még nem került sor ilyen vizsgálatra, az eltérő mintavételi erőfeszítés és eltérő mintavételi módszertanok miatt.

A Journal of Biodiversity hasábjain megjelent legújabb cikkünkben a tavi makrofiton közösségek béta diverzitási értékeit hasonlítottuk össze globális léptékben. Ehhez 21 országból, szinte minden kontinenst és éghajlati övet lefedő adatsort állítottunk össze. Az elemzéseket a metaközösség diverzitás egyik legismertebb iskolájában, Jani Heino kutatócsoportjában végezték Finnországban. Vizsgáltuk a béta diverzitás két fő komponensének a beágyazottság (nestedness) és a fajkicserélődési ráta (turnover) relatív szerepét, valamint vizsgáltuk, hogy globális léptékben mely környezeti faktorok határozzák meg a vízi növények béta diverzitását. Megállapítottuk, hogy habár a beágyazottság a különbségek majdnem a feléért felelős, mégis a fajkicserélődés határozza meg a béta diverzitási értékeket. A két komponens aránya eltérő volt az egyes országok között. A környezeti változók közül meglepő módon nem a földrajzi szélesség és hosszúság, hanem a tengerszint feletti magasság (és hőmérséklet), illetve a tavak bolygatottságát is indikáló alkalinitás adódott meghatározó tényezőnek.

A cikk elérhető a kiadó honlapján (itt) és a researchgate-en (itt).

Én "csak" köztes szerző vagyok a kéziratban, mindenképpen köszönöm a lehetőséget egy ilyen nagy léptékű vizsgálatban való részvételi lehetőségért.

2017. január 16., hétfő

A honos és idegenhonos vízinövények eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek

Megjelent a legújabb cikkünk, amiben az ökológiában egy jól ismert összefüggést teszteltünk vízi növényeken. Mára már köztudott, hogy a honos és idegenhonos fajok eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek. Ezek az eltérő jellegek nagyban segítik az idegenhonos fajokat abban, hogy az invázió során a honos fajoknál jobb kompetíciós képességekkel rendelkezzenek. Például sok esetben gyorsabban veszik fel a tápanyagokat, gyorsabb a növekedési rátájuk, így leárnyékolhatják, "elnyomhatják" a honos fajokat. A téma a biológiai invázióval és a funkcionális ökológiával foglalkozó kutatók egy kiemelt kutatási területe, igen sok cikk is található belőle. Ezt a kérdést, illetve jelenséget vízi növényeken azonban mégsem tesztelték... ezidáig.

A most megjelent cikkünkben ezt a hiányosságot igyekeztünk pótolni. Eredményeink alapján  azt lehet mondani, hogy az őshonos és honos fajok között funkcionális különbségek igenis találhatóak, de ez a különbség nem egyöntetű, azt erősen befolyásolja a fajok növekedési formája.




A cikk szabadon (Open Access) elérhető a kiadó honlapján ITT.

Köszönöm a társzerzők terepen és cikkírásban nyújtott segítségét.

2016. augusztus 2., kedd

Kevésbé ismert vízinövény fajok a Kárpát medencében I.: A Don-vidéki tócsagaz (Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin)

A hazai flóra telis-tele van ritka- és veszélyeztetett fajokkal. Noha a vízinövény fajok többsége kozmopolita és generalista vagyis sok helyütt nagy mennyiségben találhatóak (feltéve, hogy nem eszik ki bizonyos halak) mégis van közöttük pár ritkaság, ami speciális élőhelyi igénye, a vizek túlhasználata miatt, vagy mert csak egyszerűen kevesen mennek vizekbe botanizálni ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ilyen faj a Don-vidéki tócsagaz (Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin) is, ami 2010 óta ismert hazánkból. Jelenleg még kevés hazai adata van, ennek részben oka, hogy kevesen keresnek hinarakat itthon, ráadásul a faj hazai első adata (Csiky et al. 2010) sem hazai kiadású folyóiratban jelent meg itt, és nem szerepel még a hazai flóraműben sem (Király et al. 2009), így röviden bemutatjuk:

Összehasonlítva a többi hazai tócsagaz fajjal (C. demersum, C. submersum) a növény viszonylag rövid hajtással rendelkezik. A levelek 1-2 cm hosszúak, feltűnően világos zöldek (!). A levelek 3-4-szeresen villás, szeldeltek. A levelek finoman fogazottak, a fogak gyengén kihúzottak. A termés színe változó, sötétzöld-barna-vörös árnyalatú lehet, kb 3-7 mm hosszú, 1.7-2-5 mm széles, 0.9-1-5 mm vastag, felszíne sima vagy rücskös. A termés jellegzetesen tüskézett: van egy "központi" tüske (0-0.25-2-9 mm) és 2 db bazális tüske (0.5-3.9 mm), ez utóbbiak a mag szárnyaltsága miatt lapítottnak tűnnek. A termés szélein 0-2-15 gyengén kifejezett 0.3-3 mm hosszú fogak vagy tüskék találhatóak, amelyek a töveik mentén összeforrtak, egy nagyon jellegzetes egybefüggő "szárnyalt" termésszélt képezve (!) (4. kép). A termés kocsánya abszolút értékben (2-6 mm) és relatíve is hosszú ( a mag hosszának a fele), ami fontos elkülönítő bélyege a többi tüskés maggal rendelkező tócsagaz fajtól.

A faj legközelebbi élőhelye kb. 900 km-re található Ukrajnában. Korábban ponto-kaszpi endemizmusként van/volt nyilvántartva, amely a volt Szovjetúnió területén sekély alkalikus tavakban és ritkán mocsarakban található. Fosszilis adatai szerint is a mocsaras élőhelyeket kedveli.

Tudni kell, hogy a hínarak vegetatív bélyegei (így a tócsagaz fajoké is) nagyon magas fenotipikus plaszticitással bírnak mind a fajok között, mind a fajokon belül. A mag jellegek viszont általában konzervatívak, így ezt tekintik az egyik legbiztosabb elkülönítési bélyegnek (lásd Sapjegin 1902, Les 1986, 1989). A tócsagaz fajok esetében ugyanakkor ismert a magok plaszticitása is (pl. tüskés, tüskétlen).


Íme néhány fotó a fajról és egyik "tipikus" élőhelyéről. Remélem ez alapján mások is figyelik és keresik ezentúl!

1. kép. A Ceratophyllum tanaiticum élőhelye Drávafok és Lakócsa között. A vize tiszta, áttetsző és kissé hideg.


2. kép. Íme a növény: Ceratophyllum tanaiticum habitusa. Méretét tekintve első pillantásra a vízikerékhez hasonlít.

3. kép. Ceratophyllum tanaiticum habitus. A levél igen finoman szeldelt, széle nem durván fogazott.

4. kép. Nálunk is honos két tócsagaz faj termése. Jól látható a C. tanaiticum jellegzetes tüskés-szárnyalt magszéle és a lapított alsó tüskék, illetve az egyedi felső tüske. Ez utóbbi mérete változatos.


Dr. Mesterházy Attilának és Dr. Csiky Jánosnak köszönjük a faj hazai megtalálását. Dr. Csiky Jánosnak köszönjük a kiegészítéseket.


Idézett és ajánlott irodalom

Csiky J., Mesterházy A., Szalontai B., Pótóné Oláh E. (2010): A morphological study of Ceratophyllum tanaiticum, a species new to the flora of Hungary. – Preslia 82: 247–259.

Király G. (szerk.) (2009): Új Magyar Fűvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcs. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

LesD.H.(1986):Systematics and evolution of Ceratophyllum L.(Ceratophyllaceae). A monograph. – PhD. Dissertation, Ohio State University, Columbus.

Les D. H. (1989): The evolution of achene morphology in Ceratophyllum (Ceratophyllaceae). IV. Summary of proposed relationships and evolutionary trends. – Syst. Bot. 14: 254–262.

Sapjegin A. A. (1902): K systematike roda Ceratophyllum [On the systematics of the Ceratophyllum genus]. – Trudy Obsc. Isp. Prir. Imp. Harkovsk. Univ. 37: 309–318.

2016. június 6., hétfő

A magyar harangrojt (Soldanella hungarica Simonk.) a hazai flórában?

Egy terület flórájának összetétele folyton változásban van, a fajok úgymond jönnek-mennek. A változás leggyakoribb esete amikor fajok tűnnek el egy területről. De megtörténhet, hogy új fajokat írnak le, új fajokat találnak egy területen. Ez utóbbira az idegenhonos fajok megjelenése, inváziója egyre több esetben lehet példa. Előfordul olyan eset is amikor direkt betelepítés következtében jelennek meg fajok. (Természetesen ezek a fajok is idegenhonosak, hiszen az adott terület flórájában nem véletlenül nem voltak jelen.)

Nemrégiben a Bükkben járva a "Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza" című OTKA pályázathoz dr. Vojtkó Andrással gyűjtöttünk védett növények élőhelyeiről talajmintákat és mértünk a fajokról funkcionális jellegeket. A Nagymező egyik töbrében egy olyan faj állományára futottunk rá ami bár szerepel a Bükk-hegység flóraművében (Vojtkó 2001: 217) a Füvészkönyből (Király ed. 2009) mégis hiányzik: a  magyar harangrojt (Soldanella hungarica Simonk., synonim: Soldanella montana subsp. hungarica Ludi).


Soldanella hungarica Simonk. a Bükk-hegységben (Fotó dr Vojtkó András)


A faj állománya tehát ismert volt, mint az kiderült Juhász Lajos több magashegységi növényfaj (pl. Hacquetia epipactis, Homogyne alpina, Mycelis alpina, Adenostyles alliariae)  meghonosítására tett kísérlete során ültette a töbörbe 1964 nyarán. A kísérletét szerencsére jól dokumentálta is (Juhász 19671968). 

Juhász (1967) a kísérlettel három kérdésre szeretett volna választ kapni: 
1. egyáltalában meghonosíthatók-e az említett növények? A Soldanella hungarica esetében azt lehet mondani: igen.
2. bírják-e a hely edafikus, klimatikus és egyéb ökológiai viszonyait és milyen mértékben alkalmazkodnak az új környezethez? A Soldanella hungarica bírja a helyi edafikus és klimatikus viszonyokat.
3. szaporodnak e az új biotópban, szaporodásuk milyen fokú? A Soldanella hungarica láthatóan nagy telepet hozott. A kiültetett földlabdából mára 1-2 m2-es telep fejlődött.

Mivel a hazai flóramű, a Füvészkönyv tartalmazza nemcsak a honos, de az invazív sőt sok esetben kerti dísznövényeket is érthetetlen ez a faj miért nem kerül említésre a műben.


Hivatkozott irodalom

Juhász L. 1967. Kísérletek magashegyi növények meghonosítására a Bükk-fennsíkon I. - Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis) 5: 423-425.
Juhász L. 1968. Kísérletek magashegyi növények meghonosítására a Bükk-fennsíkon II. - Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis) 6: 327-328.
Király G. (ed. 2009). Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. - Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Vojtkó A. 2001. A Bükk hegység flórája. Sorbus Kiadó.



2016. február 19., péntek

„#365 papers” kihívás kicsit másképp



Nemrégiben olvastam Lengyel Attila posztját a „#365 papers” kihívással kapcsolatban és szinte azonnal az évente indított „Reading Challenge” jutott eszembe, melyet (legalább részben) már évek óta próbálok teljesíteni. Ez utóbbi kihívás azoknak szól, akik a szakirodalmon kívül egyéb irodalmat is szívesen olvasnak. A kihívás fő célja, hogy 50 könyvet kell egy éven belül elolvasni, melyhez egy checklist-et, azaz kipipálós listát is kap az ember, változatosabbá téve ezzel az irodalmi művek kiválasztását. 

A lista amellett, hogy különböző műfajokat határoz meg (mint sci-fi, életrajzi mű, verseskötet, szatíra...), vicces, sőt néha fura tételeket is tartalmaz. Pl. Olvass el egy könyvet


              • mely legalább 100 évvel idősebb nálad
              • aminek kék a borítója
              • amiben a főhősnek ugyanaz a szakmája, mint neked, stb.

Ezen a vezérfonalon elindulva azt javaslom, határozzunk meg hasonló kategóriákat a „#365 papers” kihívásba is!
Én már elkezdtem összegyűjtögetni, milyen cikkeket olvasok nap mint nap, és azt vettem észre, igen egysíkúak. Úgy gondolom, az embernek néha szüksége van a saját szűk kutatási témáján kívül megjelent cikkeket is olvasni. Ezért, összegyűjtöttem 10 egyéb kategóriát, amelyből szemezgetni fogok, ha úgy érzem nagyon beszűkült az érdeklődésem:

Olvass el egy tudományos cikket:
  • amihez egy olyan országban végeztek vizsgálatot, ahová mindig is el szerettél volna jutni
  • ami egy olyan élőlénycsoportról szól, mellyel az életben még soha nem találkoztál
  • amely az adott folyóiratban „editor’s choice” volt
  • amely a születésed évében jelent meg
  • amelynek semmi köze a biológiához
  • amelyet egy veled megegyező keresztnevű ember írt
  • mely nagy vitát váltott ki tudományos körökben
  • amelyet humorosnak vagy szarkasztikusnak szántak (példa 1, példa 2)
  • amelyet egy barátod írt
  • amelyben kissé túl hangsúlyos az „ezzel megmentjük a világot” faktor

Kellemes olvasgatást mindenkinek!