2014. március 26., szerda

Elkezdődtek a "Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza" c. OTKA pályázat terepi vizsgálatai

A pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii (Láng) Besser) kunmadarasi populációinak meglátogatásával elkezdődött a terepi mintagyűjtés. A mintavétel során talajmintát gyűjtöttünk, illetve morfológiai méréseket végeztünk.

A pályázat Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék) vezetésével zajlik. Partner intézmények: MTA Ökológiai Kutatóközpont és MTM Növénytár.

A kutatás általánosságban egyrészt arra keres választ, hogy van-e összefüggés a növényfajok ritkasága és veszélyeztetettsége, valamint a recens klímaváltozásra adott fenológiai válasza között, másrészt annak vizsgálata, hogy a fajok ritkaságát mely növényi tulajdonságok határozzák meg legjelentősebb mértékben. 

A széleskörű adatgyűjtés lehetővé teszi a magyarországi veszélyeztetett edényes növények három nagy adatbázisának létrehozását. A herbáriumi adatbázis (HDB), a növényi tulajdonság- (TDB) és talaj-paraméter-adatbázis (SDB) alapján a fajok több biológiai jellemzőjének számszerűsítése válik lehetővé. Az elemzések segítenek megérteni a hazai edényes növények ritkaságának és veszélyeztetettségének okait. A megszerzett ismeretek biztosabb alapokra helyezhetik e fajok védelmének érdekében tett természetvédelmi erőfeszítéseket.
A pályázat konkrét kérdései: 
1. A magyarországi orchideák körében kimutattuk (Molnár V. et al. 2012b), hogy a megporzóktól független (önmegporzó) fajok klímaválasza jelentősebb mértékű, mint a rovarmegporzású fajoké. Kérdés, hogy a növényvilág más csoportjaiban a rovarvilágtól nem kevésbé független (önmegporzású, szél- és vízmegporzású) növényfajok klímaválasza is jelentősebb-e, mint a rovarmegporzású fajoké?
2. Úgy tűnik, hogy a recens klímaváltozás jelentős szerepet tölt be a fajok veszélyeztetettségének alakulásában (Williams et al. 2008). Igaz az, hogy a ritka, sérülékeny fajok gyengébb fenológiai választ mutatnak, mint az azonos nemzetségbe tartozó, kevésbé ritka rokonaik?
3. Milyen mértékben határozzák meg a filogenetikai rokonság és egyes életmenetjellemzők a növényfajok ritkaságát és veszélyeztetettségét?
4. Igaz-e az az evidensnek tűnő feltételezés, hogy a talaj tulajdonságaival szemben széles tűrőképeségű fajok nagyobb elterjedésűek és ezáltal kevésbé veszélyeztetettek?