Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A legtöbb vízben élő növény széles körben elterjedt, ami a környezettel szembeni tág tűrést feltételez, mégis vannak köztük is olyan fajok amelyek jó indikátorai lehetnek stresszoroknak. Szakmai körökben általános nézet pl. a púpos békalencse ( Lemna gibba ) szennyezett vizekben való tömeges előfordulása. Ezt a hazai vízi növény adatbázis is alátámasztja, hiszen a víz biológiai oxigénigényére (BOI), és össznitrogén tartalmára is pozitív korrelációt mutat, vagyis minél nagyobb ezek értéke annál nagyobb mennyiségben van jelen a hazai vizekben.   Más faj, illetve fajok csoportja amelyek nagy mennyiségben történő megjelenését a viszek szennyezettségével szoktak párosítani a fonalas algák. Ezek hosszú, nyúlós telepeket hoznak létre amelyek mindenhova képesek megtapadni így hosszú, szőnyegszerű telepek jönnek létre.  Fonalas alga-szőnyeg a Bársonyos-patakban Ináncsnál (2014. 06.15.) A hazai vizekben élő fonalas algák alapvetően két nemzettségbe a Spirogira és Clad...

A Kitaibelia  folyóirat idei második számában jelenik meg Bátori Zoltán első szerzőségével készült cikkünk, melynek összefoglalója az alábbiakban olvasható: Jelen tanulmányban a Bükk hegység gyepes és erdős töbreinek ökológiai viszonyait vizsgáltuk a növényzeti indikátorértékek összehasonlításával. Három nagyméretű gyepes és három nagyméretű erdős töbör észak-déli kitettségű lejtője mentén szelvényeket fektettünk, melyek áthaladtak a töbrök legmélyebb pontján. A szelvény menti kvadrátokban az összes edényes növényfaj előfordulását feljegyeztük. A Borhidi-féle relatív hőigény (T) és relatív talajvíz, ill. talajnedvesség (W) mutatók segítségével hasonlítottuk össze a lejtők ökológiai tulajdonságait. A növényzet indikációja alapján megállapítottuk, hogy a gyepes és az erdős töbrök lejtői mentén kialakult hőmérsékleti és nedvességi gradiensek erőssége és kimutathatósága jelentősen különbözik. A gyepes töbrök lejtői mentén kifejezettebbek a különbségek. Ennek elsődleges oka a ...

A Kitaibelia idei második számában megjelenő cikkünk bemutatja az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani és Ökológiai Tanszékének edényes növénygyűjteményét annak 2013-as állapota alapján. A közlemény letölthető innen .  Az EGR herbáriumnak igen kis részét teszi ki az edényes gyűjtemény (közel 8.000 példány a több mint 200.000 példányt számláló kriptogám gyűjteményhez képest), éppen ezért mindig is kevesebb figyelem irányult rá. A herbárium digitalizálása és az adatbázis létrehozása már időszerű és szükséges volt. Dolgozatunkban ismertetjük a herbárium legfontosabb gyűjtőit, legtermékenyebb időszakait, valamint helyszíneit. Mindemellett, szót ejtünk a gyűjteményhez kapcsolható florisztikai érdekességekről, illetve röviden bemutatjuk a gyűjtemény keletkezését és történetét.  A cikkben az adatbázis építésének módszertanára is kitérünk.  Az adatbázis Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növénypéldányokat tartalmazó részét elektronikus mellékletben ...