Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A vizes élőhelyek közül azok amelyek nincsennek folyóvizekkel összekötve (pl. tavak, mocsarak) egy ember által dominált kulturtájban úgy működnek mint szigetek az óceánban. Ez nagyon megnehezíti a fajoknak új helyeken történő megjelenését, és rendkívül sérülékennyé is teszi a fajok populációit. Adott helyen a fajközösségek összetételét ezért nagyon nagy mértékben befolyásolja a fajok terjedőképessége.  Sok fajnak nagyon nehéz egyik helyről a másikra eljutnia. Egy aktívan repülő fajról nem nehéz elképzelni, hogy saját erejéből, vagy a szél által új, számukra alkalmas élőhelyeket tudnak elérni. De például egy olyan növény aminek a termésén nincsen repítőkészülék, vagy a halak ezt nehezen oldják meg. De valahogy mégis megteszik, hiszen egy frissen létrejött tóban, vagy egy magas hegyekkel körülvett tengereszmben is talának új növény és halfajokat.  A kutatócsoportban ennek a kérdéskörnek, a diszperzió témának a szakértője Lovas-Kiss Ádám. A most megjelent cikk is az ő elsőszerzős...

A kanadai- és az aprólevelű átokhínár nem őshonos sem Magyarországon sem Európában. Mindkét faj agresszívan terjedő (inváziós) fajként van nyilvántartva, vagyis kiszorítják az őshonos vízinövény fajokat. Európában ugyankkor több helyen is megfigyelték, hogy a később érkező aprólevelű átokhínár ( Elodea nuttallii , érkezett a 20. század közepén) kiszorítja a korábban már itt levő közeli rokonát is a kanadai átokhínárt ( Elodea canadensis , érkezett a 19. században). A két faj közötti versengés hátteréről már meghjelent egy cikkünk 2019-ben a Plant Biology hasábjain, ahol a versengésben szerepet játszó könnyen mérhető (fenotipikus) jellegeket vizsgáltuk meg. A most megjelent kéziratban a két faj közötti ökofiziológiai különbségeket, és ezek versengésben betöltött szerepét vizsgáltuk meg.  Abstract Two submerged Elodea species have small differences in their ecophysiological responses when exposed to individual environmental factors. However, field observations showed that...

Lukács Balázs első szerzőségével megjelent a „The decline and recovery of populations of Potamogeton coloratus in Hungary” című cikkünk a Preslia című folyóiratban. A színeslevelű békaszőlő ( Potamogeton coloratus ) nemcsak nálunk de Európa szerte ritka és fokozottan védett, veszélyeztetett növényfajnak számít. Ritkaságát az okozza, hogy rendkívül érzékeny a víz minőségére, csak a tápanyagokban szegény un. oligotrofikus vizekben él. A most megjelent cikkünkben a színeslevelű békaszőlő ( Potamogeton coloratus ) hazai állományainak az eltűnését és újra megjelenését vizsgáltuk egy közel 60 éves adatsoron. Vizsgálataink szerint a faj hazai állományainak eltűnése és újra megjelenése nem a csapadék elmúlt 60 éves változásának hanem a karsztvízszint változásának tudható be. A visszatelepedési fázisban azonban nemcsak a régi élőhelyein került elő hanem teljesen új populációi is létrejöttek. Ez a faj intenzív terjedését sejteti. Ezt a feltevést a faj magjainak tőkésrécékkel történő ...

Megjelent a vízi növények jelleg alapú közösségszerveződéséről írt tanulmányunk a Journal of Vegetation Science folyóiratban. Közismert tény, hogy a környezeti változók jelentősen megszűrik, hogy adott helyen milyen fajok élhetnek együtt. A fajok eltérő igényekkel és alkalmazkodőképességgel rendelkeznek, ez a fajok testfelépítésében, tűrőképességében és sok más egyéb jellemzőiben (más néven a jellegeikben) is megmutatkozik. A most megjelent cikkünkben a világon elsőként foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy folyóvizekben a környezeti faktorok milyen növényi jellegeken keresztül választják ki a fajokat adott helyen, vagyis milyen jellegek alkalmasak a különböző környezeti (stressz) faktorokhoz való alkalmazkodásban. A vizsgálathoz a terresztris ökológiában széles körben alkalmazott jelleg-alapú közösségszerveződési modelleket hívtuk segítségül. Eredményeink alapján látható, hogy a víz sodrása, a tápnyagtartalom növekedése vagy a felveheteő szénforrás típusa milyen jellegekre és hogya...