Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

2019-ben a kutatócsoportunk tagja Dr. Lovas-Kiss Ádám volt az egyik személy aki megkapta az Ökológiai Kutatóközpont kutatói díját. "Fő kutatási területe a növények madarak általi terjesztése, melyben elért eredményeinek jelentős nemzetközi visszhangja van. Ádámnak az idén több D1-es cikke jelent meg, köztük több első és utolsó szerzős.  Mint a legjobb PhD dolgozat írója, több száz kutató előtt tartott plenáris előadást a SEFS –en Zágrábban, ami az ÖK-nak is jó hírverést jelent. " Ez úton is gratulálunk neki.

A Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsport koordinálásában nagyszabású vízinövény (makrofiton) felmérés történt 2019-ben. A felmérés és mintavétel célja az volt, hogy a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben adathiányos víztestekről megbízható terepi adatokat szolgáltassunk. A terepi felméréseket hét botanikus végezte. A munka során mintegy 268 településhez tartozó 75 állóvíztestet és 215 folyóvíztestet mértünk fel, ezekre szolgáltattunk adatokat. Az országos felmérésben 290 mintavételi ponton vizsgáltuk a vizeink állapotát a vízi növényeken keresztül. Hazánban sajnos nagyon sok a siralmas (hipertróf) állapotban levő állóvíz (a képen a Cserőközi Holt-Tisza, Tiszaderzs) Sajnos nagyon kevés víztest van ilyen szép állapotban! (Alpári Holt-Tisza, Tiszaalpár) Botanikus (i.e. dispersion ecologist) munka közben (Dr. Lovas-Kiss Ádám) Vízinövény vadászat a víz alatt (Dr. Löki Viktor) Mocskos-Duna (Homorúd): a nevével ellentétben egy üdítő színfolt a...

A Magyar Tudományos Akadémia DAB Botanikai Munkabizottság és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék " Botanikai kutatások Debrecenben: növények a környezet és a társadalom szolgálatában – 90 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke" címmel előadóülést szervez. Időpont : 2019. november 15., Helyszín : MTA Debreceni Területi Bizottság Székháza, Csokonai terem Program 1. szekció (levezető elnök: Vasas Gábor) 09.00–09.05        Vasas Gábor : Köszöntő 09.05–09.25        Molnár V. Attila : 25 év a 90 éves Növénytani Tanszéken: célok és eredmények 09.25–09.40        Máthé Csaba : Hogyan látjuk ma a növényi sejtet? Tények és gyakorlati                                        alkalmazások 09.40–09.55        Mészáros Ilona, Oláh Viktor, Nyitrai Balázs, Adorján ...

Megjelent egy új cikkünk az Aquatic Botany hasábjain, amelyben mint társszerző volt szerencsém közreműködni.  A cikk címe nem túl szerény: A vízi növények elterjedése, diverzitása és endemizmusai a világban (World distribution, diversity and endemism of aquatic macrophytes).  A cikkben azt a szakmai körökben általánosan elfogadott paradigmát igyekszünk feloldani, hogy a legtöbb vízinövény faj nagy elterjedési területtel rendelkezik, a fajok többsége mindenütt előfordul, és ez a növénycsoport alapvetően kozmopolita fajokból áll. A cikkben 3457 vízinövény világszintű elterjedését összegeztük és elemztük, az adatokból diverzitási forrópontokat (hotspot) igyekeztünk felrajzolni. A cikk alapja egy épülő adatbázis, amelyet a cikk első szerzője Kevin Murphy kezdett el építeni. Az adatok alapján egyértelműen kimutatható, hogy a vizsgált fajok 78%-a, az IUCN értelmezése szerinti értelemben, szűk eletrejdésű. Egyértelmű lineráris összefüggés mutatható ki a földrajzi szélesség és az...

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kiemelkedő teljesítménnyel bíró fiatal (45 év alatti) kutatóknak adományozza a Magyar Tudományos Akadémia. A kiemelkedő teljesítményt sokfékleképpen lehet mérni, de nagyon fontos a minél több, Q1-es lapban publikált, első vagy utolsó szerzős cikk. Nagy öröm számomra, hogy idén a kutatócsoportunk két tagja is elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Ez úton gratulálunk Dr. Lovas-Kiss Ádámnak és Dr. Vincze Orsolyának a teljesítmányhez .  Boldog Sikereket!

A felszíni vizek ökológiai állapotértékeléséhez egyrészt alapvető fontosságú, hogy az egyes biológiai csoportok (hal, makrogerinctelen, alga, makrofita és fitobentosz) módszertanok többé-kevésbé ugyanolyan minősítési eredményt szolgáltassanak. De ugyanilyen fontos, hogy az EU egészében adott élőlénycsoport alapján az egyes minősítések (módszertanok) egymással összevethetőek legyenek. Mivel az egyes országok saját terepi felmérési és minősítési rendszerekkel rendelkeznek, ezért meg kell győződni arról, hogy pl. a jó vagy a közepes ökológiai állapot ugyanazt jelenti Németországban, mint Bulgáriában, illetve ugyanolyan szerkezeti/fajösszetételbeni változásokat indikálnak e az egyes nemzeti módszerekkel végzett értékelések. A nemzeti módszertanok egymáshoz történő "kalibrálása" ezért alapvető a Vízkeret Irányelvben foglalt állapotértékelés elvégzéséhez. Ezt az összehasonlítást, és a nemzeti módszertanok egymáshoz történő finomítását, az interkalibráció folyamata hivatott elvég...

Megjelent a vízi növények jelleg alapú közösségszerveződéséről írt tanulmányunk a Journal of Vegetation Science folyóiratban. Közismert tény, hogy a környezeti változók jelentősen megszűrik, hogy adott helyen milyen fajok élhetnek együtt. A fajok eltérő igényekkel és alkalmazkodőképességgel rendelkeznek, ez a fajok testfelépítésében, tűrőképességében és sok más egyéb jellemzőiben (más néven a jellegeikben) is megmutatkozik. A most megjelent cikkünkben a világon elsőként foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy folyóvizekben a környezeti faktorok milyen növényi jellegeken keresztül választják ki a fajokat adott helyen, vagyis milyen jellegek alkalmasak a különböző környezeti (stressz) faktorokhoz való alkalmazkodásban. A vizsgálathoz a terresztris ökológiában széles körben alkalmazott jelleg-alapú közösségszerveződési modelleket hívtuk segítségül. Eredményeink alapján látható, hogy a víz sodrása, a tápnyagtartalom növekedése vagy a felveheteő szénforrás típusa milyen jellegekre és hogya...

Az MTA-DAB négy munkabizottságának, a Debreceni Egyetem Növénytani és Ökológiai Tanszékeinek közös szervezésében egynapos előadóülés és hozzá kapcsolódó munkaértekezlet lesz 2019. április 12-én, 9 30-as kezdéssel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában (Debrecen, Thomas Mann út 49., Bognár Rezső terem). ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK 09:30–09:40 A munkaértekezlet megnyitása - Grigorszky I. - DAB, Török P. - DAB Munkabizottságok 09:40–10:00 Tóthmérész B.: Jellegalapú Mennyország a növényökológiában. 10:00–10:15 Takács A., Nagy T. , Molnár V. A.: A herbárium, mint növényi jelleg-adatok forrása. 10:15–10:30 Lukács B. A., Pallér-Kapusi F., Löki V., Lovas-Kiss Á., Szabó S., E-Vojtkó A.: Növényi jelleg adatok a vízben: korlátok és feladatok. 10:30–10:45 Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Sonkoly J., Deák B., Török P., Tóthmérész B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása. 10:45–11:00 Tóth E., Penksza K., Szentes Sz., Sonkoly J., Török P.: Növény...

Laczkó Leventével közösen megosztott első szerzőségemmel megjelent a nagyváradi nílusi (hévízi) tündérrózsa eredetéről írott cikkünk az Aquatic Botany című folyóiratban. A cikk teljes terjedelmében április 9-éig letölthető innen . A cikkben a hévízi tündérrózsa (vagy ahogy a korábbi forrásokban szerepel: nagyváradi ál-lótusz) harmadkori eredetére vonatkozó, a 19. század óta húzódó tudományos vitát sikerült (vélhetően) lezárni.  A Nagyvárad melletti félixfürdői (Bai 1 Mai) állomány eredetét molekuláris filogenetikai módszerek segítségével vizsgáltuk és becsültük a faj legközelebbi rokonaitól való elválásának idejét. A Lotus szubgenusz datált filogenetikai elemzése szerint az Nymphaea lotus és a testvérfaj ( Nymphaea zenkeri ) közötti elválás fiatalabb, mint a harmadkor (tercier) vége (1,26 millió éve). Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják az Nymphaea lotus európai állományának tercier reliktum eredetét és az újabb kori betelepülést valószínűsíti. A kérdést, ho...

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke,  a MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottsága és a DE Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Botanika Doktori Progra m  Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása címmel workshop-ot rendez   Időpont : 2019. március 8. Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság székháza,  I. emelet, Csokonai Terem. Debrecen, Thomas Mann u. 49. Szervezők : Fekete Réka, Löki Viktor, Lukács Balázs András & Molnár V. Attila Jelentkezés: feketereka722@gmail.com Napjainkban az intenzív emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése; különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott Európában. Az intenzíven művelt tájban az apró, természetközeli állapotú élőhely-foltok felértékelődnek, és esetenként az eredeti élőhelyek utolsó hírmondói l...

Vezető szerzőségemmel megjelelent a legújabb cikkünk a Plant Biology folyóiratban.  A kanadai- és az aprólevelű átokhínár nem őshonos sem Magyarországon sem Európában. Mindkét faj agresszívan terjedő (inváziós) fajként van nyilvántartva, vagyis kiszorítják az őshonos vízinövény fajokat. Európában ugyankkor több helyen is megfigyelték, hogy a később érkező aprólevelű átokhínár ( Elodea nuttallii, érkezett a 20. század közepén) kiszorítja a korábban már itt levő közeli rokonát is a kanadai átokhínárt ( Elodea canadensis, érkezett a 19. században). Egyfajta "hiper-invázióról" van itt szó (a kifejezés nem használatos, én találtam ki, a hiper-parazitizmusra utalva, ahol egy parazita egy másik parazitát parazitál). Ez a folyamat többeket is foglakoztatott, de (eddig) nem találtak még választ arra: hogyan képes az aprólevelű "rokon a kanadai nagybácsit kitúrni a lakásból"? A válasz a jellegekben van! A két faj, noha nagyon hasonlóak, eltérő jellegekkel (trait) ...

Adott helyen és időben előforduló élőlény közösségek fajösszetételét számos tényező befolyásolja. Sokan sokféleképpen vizsgálták ezt a kérdést. Jelenlegi ismereteink alapján nagyobb léptékben a térbeliség (a földrajzi távolság), kisebb léptékben pedig a környezeti tényezők (pl. vízkémiai paraméterek) okozta "szűrés" határozza meg. De vajon a világ minden részén így van? Az eltérő klíma nem befolyásolja ezt az "összeképet"? Ehhez globális szintézis szükséges, amiből eddig elég kevés született, de vízinövények esetében egy nemzetközi kutatócsoport most megválaszolta. A csoport aminek tagja voltam saját tavakból származó vízinövény adataikkal száltak be ebbe az elemzésbe. Az eredmény röviden : a világon mindenütt a tavak vizében mérhető növényi tápanyagok mennyisége erősen meghatározza a vízinövény metaközösségek összetételét. A klíma ezt az összefüggést nem befolyásolja. Ugyanakkor a tengerszint feletti magasság (és az ezzel összefüggő klíma eltérés) már jelentő...

Takács Attila első szerzőségével megjelent közleményünk a PeerJ című folyóiratban a görbültmagvú látonyáról. A cikk letölthető innen . Összefoglalás Az Elatine campylosperma Seubert nevet általában az E. macropoda Guss szinonimájaként kezelik. A közelmúlt morfológiai, filogenetikai és kariológiai tanulmányai azonban azt mutatják, hogy ezt felül kell vizsgálni. Tanulmányunkban az E. campylosperma nevet tipizáljuk, áttekintjük annak taxonómiai történetét és alapos leírást adunk a korábban publikált adatok összeállításával és az in vitro kultúrák új méréseivel. A Szardíniáról leírt, atlanti-mediterrán elterjedésű faj áreáját (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Törökország és Algéria) herbáriumi tanulmányaink alapján rajzoljuk meg. Az élőhely-preferenciákat saját megfigyelések és vízminőség-mérések, valamint a a vizsgált herbáriumi példányok cédulainformációi alapján foglaljuk össze. Emellett beszámolunk arról, hogy sértetlen E. campylosperma magokat találtunk...