Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A PNAS-ben egy hete online megjelent cikkünk láthatóan "nagyott futott" a közösségi médiában és számtalan sajtómegjelenése volt szerte a Világban. Az elmúlt egy hétben rengeteg dícsérő, támogató üzenetet kaptunk, többségüket a Twitteren és Facebookon keresztül, de volt aki billentyűzetet ragadott és hosszabb-rövidebb emailben fejtette ki pozitív véleményét és akár kritikai megjegyzéseit is. Láthatóan maradtak a kéziratban apróbb hibák, ezeket vélhetően egy korrigendumban javítjuk ha szükséges. De ezeknek a leveleknek köszönhetően a témával kapcsolatban már új kutatási irányok, ötletek és biztató nemzetközi együttműködések is körvonalazódnak. Egy hét alatt ez nem semmi!   De sajnos vannak olyanok is akiben egy ilyen publikáció megjelenése az írigy kis ördögöt szabadítja fel és támadó hangvételű, sértő és vádaskodó üzeneteket írnak. Ezek egy része a közösségi oldalakra kerül fel, kommentek képépen, nem egyenes módin, csak célozgatva sejtetnek dolgokat. De van olyan is aki email...

A felszíni vizek ökológiai állapotértékeléséhez egyrészt alapvető fontosságú, hogy az egyes biológiai csoportok (hal, makrogerinctelen, alga, makrofita és fitobentosz) módszertanok többé-kevésbé ugyanolyan minősítési eredményt szolgáltassanak. De ugyanilyen fontos, hogy az EU egészében adott élőlénycsoport alapján az egyes minősítések (módszertanok) egymással összevethetőek legyenek. Mivel az egyes országok saját terepi felmérési és minősítési rendszerekkel rendelkeznek, ezért meg kell győződni arról, hogy pl. a jó vagy a közepes ökológiai állapot ugyanazt jelenti Németországban, mint Bulgáriában, illetve ugyanolyan szerkezeti/fajösszetételbeni változásokat indikálnak e az egyes nemzeti módszerekkel végzett értékelések. A nemzeti módszertanok egymáshoz történő "kalibrálása" ezért alapvető a Vízkeret Irányelvben foglalt állapotértékelés elvégzéséhez. Ezt az összehasonlítást, és a nemzeti módszertanok egymáshoz történő finomítását, az interkalibráció folyamata hivatott elvég...