Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A vízben élő növényeknek jelentősen más feltételekhez kell alkalmazkodniuk, mint szárazföldi társaiknak, a legfontosabb környezeti tényezők, úgymint hőmérséklet (lásd magas fajhő), fény és talajviszonyok a vízi élettájakban jelentősen különböznek. Bármilyen faj megjelenést alapvetően két tényező határozza meg: (1) a közvetlen környezet jellemzői és (2) a faj saját tűrőképessége a környezeti tényezőkkel szemben. Az alábbiakban most az 1-es ponttal fogok foglalkozni. Az eltérő környezethez való alkalmazkodás eredményeképp a vízi növények nemcsak a gyökereiken, hanem a víz alatti levelek felületén is képesek tápanyagokat felvenni. Ennek köszönhető (de folyóvizek esetében pl. a folyamatos zavarásnak is), hogy vizes közegben a fajok között alacsonyabb a kompetíció mértéke. De tápanyagokat nemcsak felvesznek, hanem le is adnak a gyökereken keresztül az üledékbe, így a tápanyag felvételén-leadásán, illetve a légzésen (O 2 és CO 2 leadás-felvétel) keresztül, jelentős hatással vannak a ví...

A mai napon befejeztem a herbáriumi adatbevitelt. A pontosan 8000 rekordot számláló adatbázis a gyűjtemény 2013 tavaszi állapotát tükrözi, az esetlegesen ezután hozzáadott lapok már nem kerültek bele az Excel-táblába. Mivel még számos órányi javítgatás és ellenőrzés áll előttem, nem tudok teljesen részletes és pontos adatokat szolgáltatni, de álljon itt egy kis összefoglaló a munka során szerzett tapasztalatokról. A 8000 rekordból 6670 a saját fotóim alapján került rögzítésre, míg a maradék 1330 Kalmár Zsuzsa érdeme. Ezúton is köszönet érte! A digitális fotók készítése tavaly tavasszal történt és összesen 8 napot vett igénybe, azaz átlagosan 1000 fotó/nap volt a munkatempónk. Az adatbevitel ennél jóval lassabb folyamat figyelembe véve, hogy kezdetben még nehézkes a régies kézírások megfejtése valamint az ismeretlen gyűjtők és lelőhelyek „kinyomozása”, ami jócskán rontja a hatékonyságot. Viszont néhány ezer cédula begépelése után már egészen felgyorsul, végül szinte mechanikussá ...

Az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszékének növénygyűjteménye méretét tekintve kicsinek mondható, kevesebb, mint 10 000 lapot tartalmaz. Sajnos nem egy élő gyűjteményről van szó, mivel a 60-as évek óta nem gyarapodott. Viszont éppen ebben rejlik fontosságának kulcsa, hiszen a lapok egy része még az 1800-as évek közepéről származik. Ezek a 150 éves gyűjtések olyan adatokat szolgáltatnak, melyek pótolhatatlanok: információt szolgáltatnak az egyes botanikusok és gyűjtők tevékenységéről, a növényfajok korabeli lelőhelyeiről, fenológiai állapotáról sőt, még a történelmi megye- és országhatárokról is. Itt most nem szándékozom teljes körű beszámolót adni a herbárium tartalmát illetően, hiszen még nem végeztem az adatbázisba vitellel. Összefoglalómat később olvashatják majd az érdeklődők, amiről természetesen tájékoztatást adok, amint aktuális lesz. A herbáriumi lapok adatainak gépelése hosszadalmas munka és igen mechanikussá válhat. Ilyenkor sajnos nincsen lehetőség arra, ho...

Az előző bejegyzésemmel szoros kapcsolatban lévő előadást hallhatnak azok, akik 2013. december 19-én 18 órától részt vesznek a következő Diószegi Szemináriumon. A helyszín a szokásos: DE-TTK Növénytani Tanszék 1.035 terem. Az általam feldolgozott gyűjteményhez hasonló módon Takács Attila és segítői a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének Herbáriumát dolgozzák fel. Akit érdekel a téma, de nem tud megjelenni az előadáson, azoknak ajánlom a figyelmébe Takács et al. (2013): Herbáriumok 'új típusú' felhasználásai című, a Botanikai Közleményekben megjelenő írását, mely herbáriumi anyagok vizsgálatán alapuló kutatásokat összegez. Mind a debreceni, mind az egri herbárium adatbázisának építése többek között egy közös célt is szolgál: A Molnár V. Attila vezényletével megvalósuló "Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza" című kutatásunkhoz szolgáltat adatokat több más hazai gyűjteménnyel együtt. ...

A Nemzeti Kiválóság Program keretében elnyert Eötvös Lóránd Hallgatói Pályázatom egyik célja az egri Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszék én található herbárium (EGR) adatbázisának létrehozása. Ennek az elkészítési módja nagyban megegyezik a 2010-2011-ben létrehozott Magyarországi Orchideák Herbáriumi Adatbázisának készítésével ( Molnár V. et al. 2012).  A 2013. tavaszi félév folyamán minden egyes a gyűjteményben megtalálható lapról digitális fényképet készítettem Kalmár Zsuzsa segítségével (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság). Most, a hosszú őszi és téli napokon a lapok céduláiról nyerhető információkat rögzítem adatbázisban (a faj nevét, a gyűjtés pontos helyét és idejét valamint a gyűjtő nevét és a digitális fotó azonosítóját). A gyűjtemény nagyjából nyolcezer lapot számlál, ebből körülbelül hatezret már feldolgoztam. A herbáriumi adatbázis elkészítésének nehézségeiről és érdekességeiről, avagy - Hogyan tanuljunk egyszerre földrajzot, történelmet és t...

2013. december 9-én 14 órától, Budapesten az ELTE Füvészkertben (Illés u. 25.) rendezik meg a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1459. előadóülését, amelyen kutatócsoportunk két előadással is szerepelni fog. A szakülésen 7 előadás fog elhangozni, amelyek a botanika különböző területeibe engednek betekintést. A program: Sramkó Gábor, Horváth Orsolya, Molnár V. Attila, Löki Viktor, Laczkó Levente és Popiela Agnieszka: Az Elatine nemzetség filogenetikai vizsgálata Laczkó Levente, Lukács Balázs András és Sramkó Gábor: Mit mondhatunk a nagyváradi lótusz harmadkori eredetéről molekuláris genetikai adatok tükrében?  Barina Zoltán: Egy őszi hagymásunk, a vetővirág ( Sternbergia colchiciflora ) virágzásának sajátságai Vojtkó András, Juhász Tamás és Dulai Sándor: Arló környékének növényvilága. Flóra és vegetáció a Heves-Borsodi-dombvidék keleti részén Schmidt Dávid: Adventív fajok újabb megfigyelései Győr környékén Csontos Péter, Damian Chmura és Nagy József: B...

A kutatói blogok, ahol a szakemberek megoszthatják eredményeiket, terveiket, mindennapjaikat egyre elterjedtebbek (vélhetően a különböző TÁMOP pályázatoknak köszönhetően), bár már évekkel ezelőtt is téma volt a szakmai blogolás létjogosultsága. A bennem is felmerülő kételyekre, hogy miért is jó kutatói blogot írni, egy - meglepetés!!! - BLOG adta meg a választ. A szerző a kutatói blogokat a "kutató homokozója"-ként említi, valamint tömören összefoglalja, milyen előnyei is lehetnek a blogírásnak.