Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

Az ökológiával, azaz az élőlények és környezetük kapcsolatával foglalkozó kutatók arra törekszenek, hogy kibogozzák a rendkívül bonyolult biológiai rendszerek szövevényes hálóit. Egy terület növényzetének leírását, az abban történt változások nyomon követését elsősorban a fajok jelenléte és tömegessége alapján végzik. Azonban ily módon az adott ökoszisztéma csak egy igen kis szeletét vagyunk képesek megismerni, a fajok tényleges alkalmazkodási mechanizmusai rejtve maradnak. Az élőlények kapcsolatainak és a számtalan környezeti tényező élőlényekre gyakorolt hatásainak leírására egyszerű modelleket igyekszünk létrehozni, melyhez számszerűsíteni és kategorizálni próbáljuk az élőlényeket és tulajdonságaikat. A növények mérhetetlenül sokféle formája mindig is kíváncsisággal töltötte el a biológusokat és igen hamar felfedezték, hogy azok kapcsolatban állnak az élőhelyek környezeti jellemzőivel, vagyis hűen tükrözik a fajok adott élőhelyhez történő alkalmazkodását. A növény egyedének magassá...

Az utóbbi két hét mozgalmasan telt kutatócsoportunk számára. Március 7 és 9-e között a „X. Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében” című konferencián vettünk részt Sopronban, ahol több előadásnak is társszerzői voltunk: E. Vojtkó Anna – Mesterházy Attila – Molnár V. Attila – Süveges Kristóf – Lukács Balázs András: Termálvizekben előforduló idegenhonos és őshonos hínárnövények funkcionális jellegeken alapuló vizsgálata Lukács Balázs András – Laczkó Levente – Molnár V. Attila – Sramkó Gábor: A nagyváradi lótusz ( Nymphaea lotus var. thermalis ) harmadkori eredetéről molekuláris genetikai megközelítésben Sramkó Gábor – Tóth János Pál – Horváth Orsolya – Mesterházy Attila – Lukács Balázs András – Lidia Skouza – Anna Kalinka – Molnár V. Attila – Agnieszka Popiela: A látonya ( Elatine L.) nemzetség európai fajainak filogenetikai és evolúciós viszonyainak első bemutatása Molnár V. Attila – Löki Viktor – Lovas-Kiss Ádám – Süveges Kristóf – Ljubka Tibo...

A pusztai tyúktaréj ( Gagea szovitsii  (Láng) Besser) kunmadarasi populációinak meglátogatásával elkezdődött a terepi mintagyűjtés. A mintavétel során talajmintát gyűjtöttünk, illetve morfológiai méréseket végeztünk. A pályázat Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék) vezetésével zajlik. Partner intézmények: MTA Ökológiai Kutatóközpont és MTM Növénytár. A kutatás általánosságban egyrészt arra keres választ, hogy van-e összefüggés a növényfajok ritkasága és veszélyeztetettsége, valamint a recens klímaváltozásra adott fenológiai válasza között, másrészt annak vizsgálata, hogy a fajok ritkaságát mely növényi tulajdonságok határozzák meg legjelentősebb mértékben.  A széleskörű adatgyűjtés lehetővé teszi a magyarországi veszélyeztetett edényes növények három nagy adatbázisának létrehozását. A herbáriumi adatbázis (HDB), a növényi tulajdonság- (TDB) és talaj-paraméter-adatbázis (SDB) alapján a fajok több biológiai jellemzőjének számszerűsítése válik...

Nemsokára indul az idei mediterrán-túra! Ebből az alkalomból néhány tavalyi fotóval szeretném megalapozni a gyűjtőút hangulatát. Tavaly tavasszal Spanyolországban és Portugáliában jártunk kis csapatunkkal. A 2013-as expedíció tagjai: Takács Attila, Vojtkó Anna, Sonkoly Judit és Molnár V. Attila Az út célja idén is: látonyák felkeresése és gyűjtése Ilyen ... és ilyen élőhelyeken. Emlékezetesek a különböző táborhelyek, amik két véglet között mozogtak: Egyik este egy autópálya pihenőben Monaco közelében,  máskor egy háromcsillagos szállodai szobában Az étkezéseket se felejtsük el: A madridi állatkert melletti parkban Egy olasz autópálya pihenőben A torinói herbárium előtti padon Nem sok turistalátványosságot vettünk célba, de a tengerpartra azért lenéztünk És megállapítottunk, hogy a tengervíz SÓS Az idei túrán arra kell vigyáznunk, nehogy a nyúl vigye a vadászpuskát De ha mégis, van aki segít a bajban ...

A belvizes szántók és egyéb időszakos vizes élőhelyek botanikai és természetvédelmi értékességéről szóló blogbejegyzésünk itt olvasható: http://molnar-v-attila.blogspot.hu/2014/02/belviz-es-novenyvilag.html

Environmental factors driving seed bank diversity in alkaligrasslands For an effective conservation and management in grasslands it is essential to understand mechanisms sustaining biodiversity. To gain knowledge is especially crucial in stressed grasslands harbouring a unique flora and fauna, like alkali grasslands. Aboveground vegetation, seed bank and environmental factors were studied in three stands of the following alkali grassland types: (i) Artemisia dry alkali grasslands at highest elevations; (ii) Puccinellia high and (iii) Puccinellia low grasslands at medium to low elevations, and (iv) Juncus wet alkali grasslands at the lowest elevations. We tested the following hypotheses: (i) Seed bank species diversity and density are the highest in the most stressed grassland types, where regeneration by seeds could have a major importance in sustaining vegetation diversity. (ii) Seed bank density of hygrophytes increases with decreasing elevation, because the cover of hyg...

A vízben élő növényeknek jelentősen más feltételekhez kell alkalmazkodniuk, mint szárazföldi társaiknak, a legfontosabb környezeti tényezők, úgymint hőmérséklet (lásd magas fajhő), fény és talajviszonyok a vízi élettájakban jelentősen különböznek. Bármilyen faj megjelenést alapvetően két tényező határozza meg: (1) a közvetlen környezet jellemzői és (2) a faj saját tűrőképessége a környezeti tényezőkkel szemben. Az alábbiakban most az 1-es ponttal fogok foglalkozni. Az eltérő környezethez való alkalmazkodás eredményeképp a vízi növények nemcsak a gyökereiken, hanem a víz alatti levelek felületén is képesek tápanyagokat felvenni. Ennek köszönhető (de folyóvizek esetében pl. a folyamatos zavarásnak is), hogy vizes közegben a fajok között alacsonyabb a kompetíció mértéke. De tápanyagokat nemcsak felvesznek, hanem le is adnak a gyökereken keresztül az üledékbe, így a tápanyag felvételén-leadásán, illetve a légzésen (O 2 és CO 2 leadás-felvétel) keresztül, jelentős hatással vannak a ví...