Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A levél – ami talán a legfontosabb növényi szerv – anatómiai felépítése nagyon változatos. Alakja és szöveti felépítése tükrözi a növényre ható környezeti viszonyokat.  A vízhez való alkalmazkodásnak is számos formája figyelhető meg a vízi növények leveleiben. Az eltérő környezet alapján meg kell különböztetni a víz alatti, a víz felszínén úszó és a víz fölé emelkedő leveleket, ezek mindegyikének jellemző alkalmazkodási mechanizmusai vannak, mivel eltérő környezeti hatások érik. A vízhez való egyértelmű alkalmazkodást széltől és vízáramlástól is védett élőhelyen lehet megfigyelni (pl. erdővel körbeölelt tó). Ilyen élőhelyeken találhatjuk a levélformák legnagyobb alaki diverzitását. Erős szélhatásnak vagy erős áramlásának kitett helyen a vízi növények hosszan megnyúlt, ovális keresztmetszetű vagy nagyon kicsiny csökevényes leveleket hoznak. Ezek egyértelműen a flexibilitást, szélben és áramló vízben való könnyebb hajlongást segítik elő. Nézzünk néhány szemléletes példát, miért és ...

Véletlenül akadtam rá a Youtube-on egy csatornára, amely színes ismeretterjesztő stílusban, kissé bolondosan mutat be különböző érdekes növénybiológiai kutatásokat az USA-ban. A sorozat, melyet a Bucknell University professzora Dr. Chris Martine készít az Amerikai Botanikai Társaság támogatásával készült.  Eddig öt rész készült, nem tudom, lesz-e folytatás, mivel az utolsó videót 5 hónapja töltötték föl. Nekem nagyon tetszett, szerintem érdekes kis szösszenetek! (Tanács: a főcímdalon ne akadjon fenn senki! :-))

Gőzerővel zajlik a terepi adatgyűjtés a „ Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza ” című OTKA-pályázat keretében. Május 6-8-án a Budai-hegységben és a Gödöllői-dombvidéken jártunk. Ízelítőül néhány szép és érdekes növény: Szártalan csüdfű ( Astragalus exscapus ) Terpedt koronafürt ( Coronilla vaginalis ) Terpedt rezeda ( Reseda phyteuma ) Homoki cickafark ( Achillea ochroleuca )

Megjelent "Rejtőzködő információk a növényekben" című ismeretterjesztő írásunk a Természet Világa folyóirat májusi számában. A cikk hozzáférhető a folyóirat honlapján .

Az ökológiával, azaz az élőlények és környezetük kapcsolatával foglalkozó kutatók arra törekszenek, hogy kibogozzák a rendkívül bonyolult biológiai rendszerek szövevényes hálóit. Egy terület növényzetének leírását, az abban történt változások nyomon követését elsősorban a fajok jelenléte és tömegessége alapján végzik. Azonban ily módon az adott ökoszisztéma csak egy igen kis szeletét vagyunk képesek megismerni, a fajok tényleges alkalmazkodási mechanizmusai rejtve maradnak. Az élőlények kapcsolatainak és a számtalan környezeti tényező élőlényekre gyakorolt hatásainak leírására egyszerű modelleket igyekszünk létrehozni, melyhez számszerűsíteni és kategorizálni próbáljuk az élőlényeket és tulajdonságaikat. A növények mérhetetlenül sokféle formája mindig is kíváncsisággal töltötte el a biológusokat és igen hamar felfedezték, hogy azok kapcsolatban állnak az élőhelyek környezeti jellemzőivel, vagyis hűen tükrözik a fajok adott élőhelyhez történő alkalmazkodását. A növény egyedének magassá...

Az utóbbi két hét mozgalmasan telt kutatócsoportunk számára. Március 7 és 9-e között a „X. Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében” című konferencián vettünk részt Sopronban, ahol több előadásnak is társszerzői voltunk: E. Vojtkó Anna – Mesterházy Attila – Molnár V. Attila – Süveges Kristóf – Lukács Balázs András: Termálvizekben előforduló idegenhonos és őshonos hínárnövények funkcionális jellegeken alapuló vizsgálata Lukács Balázs András – Laczkó Levente – Molnár V. Attila – Sramkó Gábor: A nagyváradi lótusz ( Nymphaea lotus var. thermalis ) harmadkori eredetéről molekuláris genetikai megközelítésben Sramkó Gábor – Tóth János Pál – Horváth Orsolya – Mesterházy Attila – Lukács Balázs András – Lidia Skouza – Anna Kalinka – Molnár V. Attila – Agnieszka Popiela: A látonya ( Elatine L.) nemzetség európai fajainak filogenetikai és evolúciós viszonyainak első bemutatása Molnár V. Attila – Löki Viktor – Lovas-Kiss Ádám – Süveges Kristóf – Ljubka Tibo...

A pusztai tyúktaréj ( Gagea szovitsii  (Láng) Besser) kunmadarasi populációinak meglátogatásával elkezdődött a terepi mintagyűjtés. A mintavétel során talajmintát gyűjtöttünk, illetve morfológiai méréseket végeztünk. A pályázat Molnár V. Attila (Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék) vezetésével zajlik. Partner intézmények: MTA Ökológiai Kutatóközpont és MTM Növénytár. A kutatás általánosságban egyrészt arra keres választ, hogy van-e összefüggés a növényfajok ritkasága és veszélyeztetettsége, valamint a recens klímaváltozásra adott fenológiai válasza között, másrészt annak vizsgálata, hogy a fajok ritkaságát mely növényi tulajdonságok határozzák meg legjelentősebb mértékben.  A széleskörű adatgyűjtés lehetővé teszi a magyarországi veszélyeztetett edényes növények három nagy adatbázisának létrehozását. A herbáriumi adatbázis (HDB), a növényi tulajdonság- (TDB) és talaj-paraméter-adatbázis (SDB) alapján a fajok több biológiai jellemzőjének számszerűsítése válik...