Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

2015. június 30 és július 2-a között a Bodrog vízgyűjtőn végeztünk vízi makrogerinctelen, botanikai, algológiai és kétéltű-hüllő mintavételt mintegy 15 mintavételi ponton. A mintavétel kapcsolódik a Tisza vízgyűjtőjére tervezett hosszú távú felmérés sorozathoz.  Valahol a Latorca parton. Híd alatt, híd alatt a.... Nem véletlenül húzódtunk be  A Bodrog vízgyűjtőjén több helyen is él, a Latorcában sem ritka a kanadai átokhínár ( Elodea canadensis ). Az idei túra nagy találása berki lizinka ( Lysimachia nemorum ) volt. Soha eddig személyesen nem találkoztunk. A 2015-ös mintavevő csapat. Idén sajnos nem tudott mindenki részt venni az Tisza-kutató Osztályról.

Tavalyi évben készítettem egy oktatási segédanyagot a Debreceni Egyetemen meghirdetett Hidrobotanika Ph.D .kurzushoz. Ez a jegyzet online formában, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiadásában meg is jelent. A jegyzet letölthető innen .

2014 decemberében Szarvason a Holt-Sebes-Körös vizében, egy hazánkból már korábban is ismert invazív hínárnövény faj tömegesen elszaporodott. Ez szokatlan jelenség volt a helyieknek, mondhatjuk azt is, hogy nagy riadalmat keltett, hiszen korábban ilyet ott még nem láttak pláne nem decemberben. Nem is csoda mivel a faj nagyon gyorsan képes magát felszaporítani, ősszel pedig vörösre színeződik, vörösre festve így a holtmeder felületét.A kérdéssel már csak azért is foglalkozni kell, mert egy ilyen jelenséget sokféleképpen lehet értelmezni és félreértelmezni. Nézzük meg tudományos szemszögből miről is van szó. A szarvasi nagylevelű moszatpáfrány invázió 2014 decemberében. A képért köszönet Jakab Gusztávnak. Első körben tisztázzuk le milyen fajról is beszélünk: A galibát okozó növényfaj a nagylevelű moszatpáfrány ( Azolla filiculoides Lam.), amely a moszatpáfrányok ( Azollaceae ) családjába tartozik. Mint neve is utal rá ez a növény egy páfrány, rokona az erdei pajzsikának és a ...

Decemberben megjelent egy rövid, de tudományos közleményünk a Plant Biosystems oldalán amelyben a hazánkban előforduló idegenhonos hínárnövény fajok előfordulását összegezzük. A cikk célja, hogy átfogó képet kapjunk a fajok számáról (pillanatnyilag 48 db), a fajok számának időbeli változásáról (exponenciálisan nő) és, hogy helyretegyen néhány korábbi félreértést a fajok kilétét illetően. A szerzők célja volt ezen kívül, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően információt adjon a fajok invazív ökológiai jellemzőiről. A kézirat megtekinthető a kiadó honlapján vagy letölthető a szerzők ResearchGate oldalain. ..... Bízzunk benne, hogy a lap nem veszíti el teljesen a korábbi impakt faktorát!

A legtöbb vízben élő növény széles körben elterjedt, ami a környezettel szembeni tág tűrést feltételez, mégis vannak köztük is olyan fajok amelyek jó indikátorai lehetnek stresszoroknak. Szakmai körökben általános nézet pl. a púpos békalencse ( Lemna gibba ) szennyezett vizekben való tömeges előfordulása. Ezt a hazai vízi növény adatbázis is alátámasztja, hiszen a víz biológiai oxigénigényére (BOI), és össznitrogén tartalmára is pozitív korrelációt mutat, vagyis minél nagyobb ezek értéke annál nagyobb mennyiségben van jelen a hazai vizekben.   Más faj, illetve fajok csoportja amelyek nagy mennyiségben történő megjelenését a viszek szennyezettségével szoktak párosítani a fonalas algák. Ezek hosszú, nyúlós telepeket hoznak létre amelyek mindenhova képesek megtapadni így hosszú, szőnyegszerű telepek jönnek létre.  Fonalas alga-szőnyeg a Bársonyos-patakban Ináncsnál (2014. 06.15.) A hazai vizekben élő fonalas algák alapvetően két nemzettségbe a Spirogira és Clad...

A Kitaibelia  folyóirat idei második számában jelenik meg Bátori Zoltán első szerzőségével készült cikkünk, melynek összefoglalója az alábbiakban olvasható: Jelen tanulmányban a Bükk hegység gyepes és erdős töbreinek ökológiai viszonyait vizsgáltuk a növényzeti indikátorértékek összehasonlításával. Három nagyméretű gyepes és három nagyméretű erdős töbör észak-déli kitettségű lejtője mentén szelvényeket fektettünk, melyek áthaladtak a töbrök legmélyebb pontján. A szelvény menti kvadrátokban az összes edényes növényfaj előfordulását feljegyeztük. A Borhidi-féle relatív hőigény (T) és relatív talajvíz, ill. talajnedvesség (W) mutatók segítségével hasonlítottuk össze a lejtők ökológiai tulajdonságait. A növényzet indikációja alapján megállapítottuk, hogy a gyepes és az erdős töbrök lejtői mentén kialakult hőmérsékleti és nedvességi gradiensek erőssége és kimutathatósága jelentősen különbözik. A gyepes töbrök lejtői mentén kifejezettebbek a különbségek. Ennek elsődleges oka a ...

A Kitaibelia idei második számában megjelenő cikkünk bemutatja az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani és Ökológiai Tanszékének edényes növénygyűjteményét annak 2013-as állapota alapján. A közlemény letölthető innen .  Az EGR herbáriumnak igen kis részét teszi ki az edényes gyűjtemény (közel 8.000 példány a több mint 200.000 példányt számláló kriptogám gyűjteményhez képest), éppen ezért mindig is kevesebb figyelem irányult rá. A herbárium digitalizálása és az adatbázis létrehozása már időszerű és szükséges volt. Dolgozatunkban ismertetjük a herbárium legfontosabb gyűjtőit, legtermékenyebb időszakait, valamint helyszíneit. Mindemellett, szót ejtünk a gyűjteményhez kapcsolható florisztikai érdekességekről, illetve röviden bemutatjuk a gyűjtemény keletkezését és történetét.  A cikkben az adatbázis építésének módszertanára is kitérünk.  Az adatbázis Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növénypéldányokat tartalmazó részét elektronikus mellékletben ...