Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

2015 szeptember 14-e és 18-a között rendezték meg Edinburghban a 14. vízinövény szimpóziumot, amelyben a világ minden részéről érkeztek kutatók, hogy előadják vízinövényekkel kapcsolatos kutatási eredményeiket. 3 napon keresztül előadásokat hallgattunk az ökotoxikológia, trofikus interakciók, inváziós ökológia, élőhely rekonstrukció, metaközösség-szerveződés és tápanyag forgalom szekciók keretében. Az előadók a világ minden részéről érkeztek, Ausztrál, Új Zélandi, Dél-afrikai, Japán, bangladeshi, kanadai és európai országok előadói voltak jelen. Mi az invazív fajok kezelése szekcióban tartottunk előadást a Hévizekben található invazív hínárnövényeknek a honos fajok magkészletére gyakorolt hatásáról.

Elsőszerzőségemmel megjelent legújabb cikkünk a Floristisch-Soziologische Arbeitsgemeinschaft e.V. (FlorSoz) által gondozott Tuexenia című folyóiratban. A közlemény csapadékjárásban bekövetkező ingadozások hatását elemzi szikes gyepekben egy a vegetációtudományban újnak számító önszerveződő térkép (SOM) módszer segítségével.  A cikk letölthető a folyóirat honlapjáról ( itt ).  Az alábbiakban olvasható a közlemény összefoglalója: Rainfall fluctuations and vegetation patterns in alkali grasslands – using self-organizing maps to visualise vegetation dynamics Lukács B.A., Török P., Kelemen A., Várbíró G., Radócz S., Miglécz T., Tóthmérész B. & Valkó O. Knowledge about the drivers of vegetation dynamics in grasslands is fundamental to select appropriate management for conservation purposes. In this study, we provide a detailed analysis of vegetation dynamics in alkali grasslands, a priority habitat of the Natura 2000 network. We studied vegetation dyna...

2015. július 19 és augusztus 3 között Finnországban jártunk ahol az oligotróf és mezotróf tavakban található vízi növényeken végeztünk funkcionális jelleg méréseket. A két hetes mintavétel során 40 tavat mintáztunk meg. A mintavételi pontok helyzete Finnországban több, mint 50 000 tó található. Ezeket a tavakat nagyon nehéz megközelíteni, mivel mindegyiket erdő veszi körül, utak 90 %-ban csak a tóparti házakhoz vezetnek. Néhány érdekesebb (nem csak hínár) faj is a kezünk közé akadt, úgymint:   Linnaea borealis Utricularia intermedia (jellegzetes levelei)  Sárkánygyökér (Calla palustris) Nymphaea tetragona Dactylorhiza ericetorum (egy valami a maculata csoportból) Lobelia dortmanna (az oligotróf vizekben is ritkaság) Sagittaria natans Az északi sarkkör vonalán (balról jobbra: Süveges (bmeg) Kristóf, Bajka Endre, Vojtkó Anna, Lukács Áron) és a ráadás de már Litvániából:    a vi...

Megjelent a cikkünk a hazai állóvizek vízi növényeinek diverzitását leíró és jellemző kéziratunk a Limnologica folyóiratban. A kézirat megtekinthető itt és letölthető innen . Abstract We examined the distribution of submerged and emergent macrophyte species and the entire macrophyte community within and between five lake types (highland reservoirs, alkali lakes, large shallow lakes, small to medium sized shallow lakes, marshes) in the Pannon Ecoregion, Hungary. The lowest submerged, emergent and total species richness were found in alkali lakes. The highest submerged macrophyte richness was in small to medium sized lakes, while the highest emergent macrophyte species richness was in reservoirs, small to medium sized lakes, and marshes. The values of within-lake type beta diversity were generally lower than the values of alpha diversity, especially for submerged macrophytes, indicating between site homogeneity in species composition within the lake types. Emergent macrophyte co...

2015. június 30 és július 2-a között a Bodrog vízgyűjtőn végeztünk vízi makrogerinctelen, botanikai, algológiai és kétéltű-hüllő mintavételt mintegy 15 mintavételi ponton. A mintavétel kapcsolódik a Tisza vízgyűjtőjére tervezett hosszú távú felmérés sorozathoz.  Valahol a Latorca parton. Híd alatt, híd alatt a.... Nem véletlenül húzódtunk be  A Bodrog vízgyűjtőjén több helyen is él, a Latorcában sem ritka a kanadai átokhínár ( Elodea canadensis ). Az idei túra nagy találása berki lizinka ( Lysimachia nemorum ) volt. Soha eddig személyesen nem találkoztunk. A 2015-ös mintavevő csapat. Idén sajnos nem tudott mindenki részt venni az Tisza-kutató Osztályról.

Tavalyi évben készítettem egy oktatási segédanyagot a Debreceni Egyetemen meghirdetett Hidrobotanika Ph.D .kurzushoz. Ez a jegyzet online formában, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiadásában meg is jelent. A jegyzet letölthető innen .

2014 decemberében Szarvason a Holt-Sebes-Körös vizében, egy hazánkból már korábban is ismert invazív hínárnövény faj tömegesen elszaporodott. Ez szokatlan jelenség volt a helyieknek, mondhatjuk azt is, hogy nagy riadalmat keltett, hiszen korábban ilyet ott még nem láttak pláne nem decemberben. Nem is csoda mivel a faj nagyon gyorsan képes magát felszaporítani, ősszel pedig vörösre színeződik, vörösre festve így a holtmeder felületét.A kérdéssel már csak azért is foglalkozni kell, mert egy ilyen jelenséget sokféleképpen lehet értelmezni és félreértelmezni. Nézzük meg tudományos szemszögből miről is van szó. A szarvasi nagylevelű moszatpáfrány invázió 2014 decemberében. A képért köszönet Jakab Gusztávnak. Első körben tisztázzuk le milyen fajról is beszélünk: A galibát okozó növényfaj a nagylevelű moszatpáfrány ( Azolla filiculoides Lam.), amely a moszatpáfrányok ( Azollaceae ) családjába tartozik. Mint neve is utal rá ez a növény egy páfrány, rokona az erdei pajzsikának és a ...