Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A hazai flóra telis-tele van ritka- és veszélyeztetett fajokkal. Noha a vízinövény fajok többsége kozmopolita és generalista vagyis sok helyütt nagy mennyiségben találhatóak (feltéve, hogy nem eszik ki bizonyos halak) mégis van közöttük pár ritkaság, ami speciális élőhelyi igénye, a vizek túlhasználata miatt, vagy mert csak egyszerűen kevesen mennek vizekbe botanizálni ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ilyen faj a Don-vidéki tócsagaz ( Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin) is, ami 2010 óta ismert hazánkból. Jelenleg még kevés hazai adata van, ennek részben oka, hogy kevesen keresnek hinarakat itthon, ráadásul a faj hazai első adata (Csiky et al. 2010) sem hazai kiadású folyóiratban jelent meg itt , és nem szerepel még a hazai flóraműben sem  (Király et al. 2009) , így röviden bemutatjuk: Összehasonlítva a többi hazai tócsagaz fajjal ( C. demersum, C. submersum ) a növény viszonylag rövid hajtással rendelkezik. A ...

Egy terület flórájának összetétele folyton változásban van, a fajok úgymond jönnek-mennek. A változás leggyakoribb esete amikor fajok tűnnek el egy területről. De megtörténhet, hogy új fajokat írnak le, új fajokat találnak egy területen. Ez utóbbira az idegenhonos fajok megjelenése, inváziója egyre több esetben lehet példa. Előfordul olyan eset is amikor direkt betelepítés következtében jelennek meg fajok. (Természetesen ezek a fajok is idegenhonosak, hiszen az adott terület flórájában nem véletlenül nem voltak jelen.) Nemrégiben a Bükkben járva a " Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza " című OTKA pályázathoz dr. Vojtkó Andrással gyűjtöttünk v édett növények élőhelyeiről  talajmintákat és mértünk a fajokról funkcionális jellegeket. A Nagymező egyik töbrében egy olyan faj állományára futottunk rá ami bár szerepel a Bükk-hegység flóraművében (Vojtkó 2001: 217) a Füvészkönyből (Király ed. 2009) mégis hiányzik: a   mag...

Nemrégiben olvastam Lengyel Attila posztját a „ #365 papers ” kihívással kapcsolatban és szinte azonnal az évente indított „ Reading Challenge ” jutott eszembe, melyet (legalább részben) már évek óta próbálok teljesíteni. Ez utóbbi kihívás azoknak szól, akik a szakirodalmon kívül egyéb irodalmat is szívesen olvasnak. A kihívás fő célja, hogy 50 könyvet kell egy éven belül elolvasni, melyhez egy checklist-et, azaz kipipálós listát is kap az ember, változatosabbá téve ezzel az irodalmi művek kiválasztását.  A lista amellett, hogy különböző műfajokat határoz meg (mint sci-fi, életrajzi mű, verseskötet, szatíra...), vicces, sőt néha fura tételeket is tartalmaz. Pl. Olvass el egy könyvet mely legalább 100 évvel idősebb nálad aminek kék a borítója amiben a főhősnek ugyanaz a szakmája, mint neked, stb. Ezen a vezérfonalon elindulva azt javaslom, határozzunk meg hasonló kategóriákat a „#365 papers” kihívásba is! Én már elkezdtem összegyűjtögetni, milyen c...

Utolsó szerzőségemmel megjelent ’Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae)’ című cikkünk a PeerJ című folyóiratban. A cikkben számszerűsítve is leírjuk a látonyáktól amúgy régóta ismert fenotípusos plaszticitás mértékét, és feltárjuk ennek a nemzetség taxonómiájában okozott problémáit. A cikk letölthető innen  vagy a lap honlapjáról is ingyenesen ( innen ). A társszerzőknek ezúton is köszönöm a hatékony együttműködést. Abstract Vegetative characters are widely used in the taxonomy of the amphibious genus Elatine L. However, these usually show great variation not just between species but between their aquatic and terrestrial forms. In the present study we examine the variation of seed and vegetative characters in nine Elatine species ( E. brachysperma, E. californica, E. gussonei, E. hexandra, E. hungarica, E. hydropiper, E. macropoda, E. orthosperma and E. triandra ) to reveal the extension of plasticity induced by the amphib...

Molnár V. Attila felvétele Megjelent legújabb cikkünk Sonkoly Judit elsőszerzőségével a Journal of Ecology folyóiratban. A közlemény már hivatkozható (doi: 10.1111/1365-2745.12511) és az előfizetők számára le is tölthető a folyóirat honlapjáról . A cikk előreláthatóan a jövő évi első számában jelenik majd meg. Ennek a cikknek a megjelenése azért is fontos és örömteli számomra, mert ez volt az első kutatási téma, amelybe a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén BSc hallgatóként bekapcsolódhattam. Az akkori, még kezdetleges eredményeinkkel 2011-ben OTDK III. helyezést értünk el (Sonkoly Judit, E. Vojtkó Anna és Hegedűs Roland: Magyarországi orchideák termésenkénti magszámának vizsgálata új módszerrel) Molnár V. Attila témavezetésével. Azóta igencsak kinőtte magát a projekt (és a szerzősor), olyannyira, hogy helyet kaptunk az egyik legnagyobb nemzetközi ökológiai folyóiratban. Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids Judit Sonkoly, Anna E...

Megjelent lengyel és magyar szerzőtársakkal közösen jegyzett cikkünk a háromporzós látonya európai elterjedéséről és ökológiájáról. Ezzel teljessé vált a nemzetség hazai (és lengyelországi) fajairól indított cikksorozat, amelynek ezúttal én is részese lehettem. A kézirat letölthető innen . Abstract Elatine trianda Schkuhr is the most widespread species within the genus Elatine L.; it can be found in all continents, except Antarctica, but the majority of the locations have been recorded in Europe. The study is based on an extensive dataset of literature, herbaria and web data, which spans the period 1828–2012. The range of the species in Europe is disjunctive; it covers the southern and western parts of the Central European Plain and the northern shores of the Baltic Sea, it can also be found along some river valleys. In Central Europe many localities especially isolated ones in northern part of the range are historical now. According to the dataset we determined that E. triand...

2015 szeptember 14-e és 18-a között rendezték meg Edinburghban a 14. vízinövény szimpóziumot, amelyben a világ minden részéről érkeztek kutatók, hogy előadják vízinövényekkel kapcsolatos kutatási eredményeiket. 3 napon keresztül előadásokat hallgattunk az ökotoxikológia, trofikus interakciók, inváziós ökológia, élőhely rekonstrukció, metaközösség-szerveződés és tápanyag forgalom szekciók keretében. Az előadók a világ minden részéről érkeztek, Ausztrál, Új Zélandi, Dél-afrikai, Japán, bangladeshi, kanadai és európai országok előadói voltak jelen. Mi az invazív fajok kezelése szekcióban tartottunk előadást a Hévizekben található invazív hínárnövényeknek a honos fajok magkészletére gyakorolt hatásáról.