Bejegyzések

A honos és idegenhonos vízinövények eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek

Kép
Megjelent a legújabb cikkünk, amiben az ökológiában egy jól ismert összefüggést teszteltünk vízi növényeken. Mára már köztudott, hogy a honos és idegenhonos fajok eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek. Ezek az eltérő jellegek nagyban segítik az idegenhonos fajokat abban, hogy az invázió során a honos fajoknál jobb kompetíciós képességekkel rendelkezzenek. Például sok esetben gyorsabban veszik fel a tápanyagokat, gyorsabb a növekedési rátájuk, így leárnyékolhatják, "elnyomhatják" a honos fajokat. A téma a biológiai invázióval és a funkcionális ökológiával foglalkozó kutatók egy kiemelt kutatási területe, igen sok cikk is található belőle. Ezt a kérdést, illetve jelenséget vízi növényeken azonban mégsem tesztelték... ezidáig. A most megjelent cikkünkben ezt a hiányosságot igyekeztünk pótolni. Eredményeink alapján  azt lehet mondani, hogy az őshonos és honos fajok között funkcionális különbségek igenis találhatóak, de ez a különbség nem egyöntetű, azt erősen befolyásolj...

Kevésbé ismert vízinövény fajok a Kárpát medencében I.: A Don-vidéki tócsagaz (Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin)

Kép
A hazai flóra telis-tele van ritka- és veszélyeztetett fajokkal. Noha a vízinövény fajok többsége kozmopolita és generalista vagyis sok helyütt nagy mennyiségben találhatóak (feltéve, hogy nem eszik ki bizonyos halak) mégis van közöttük pár ritkaság, ami speciális élőhelyi igénye, a vizek túlhasználata miatt, vagy mert csak egyszerűen kevesen mennek vizekbe botanizálni ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ilyen faj a Don-vidéki tócsagaz ( Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin) is, ami 2010 óta ismert hazánkból. Jelenleg még kevés hazai adata van, ennek részben oka, hogy kevesen keresnek hinarakat itthon, ráadásul a faj hazai első adata (Csiky et al. 2010) sem hazai kiadású folyóiratban jelent meg itt , és nem szerepel még a hazai flóraműben sem  (Király et al. 2009) , így röviden bemutatjuk: Összehasonlítva a többi hazai tócsagaz fajjal ( C. demersum, C. submersum ) a növény viszonylag rövid hajtással rendelkezik. A ...

A magyar harangrojt (Soldanella hungarica Simonk.) a hazai flórában?

Kép
Egy terület flórájának összetétele folyton változásban van, a fajok úgymond jönnek-mennek. A változás leggyakoribb esete amikor fajok tűnnek el egy területről. De megtörténhet, hogy új fajokat írnak le, új fajokat találnak egy területen. Ez utóbbira az idegenhonos fajok megjelenése, inváziója egyre több esetben lehet példa. Előfordul olyan eset is amikor direkt betelepítés következtében jelennek meg fajok. (Természetesen ezek a fajok is idegenhonosak, hiszen az adott terület flórájában nem véletlenül nem voltak jelen.) Nemrégiben a Bükkben járva a " Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza " című OTKA pályázathoz dr. Vojtkó Andrással gyűjtöttünk v édett növények élőhelyeiről  talajmintákat és mértünk a fajokról funkcionális jellegeket. A Nagymező egyik töbrében egy olyan faj állományára futottunk rá ami bár szerepel a Bükk-hegység flóraművében (Vojtkó 2001: 217) a Füvészkönyből (Király ed. 2009) mégis hiányzik: a   mag...

„#365 papers” kihívás kicsit másképp

Kép
Nemrégiben olvastam Lengyel Attila posztját a „ #365 papers ” kihívással kapcsolatban és szinte azonnal az évente indított „ Reading Challenge ” jutott eszembe, melyet (legalább részben) már évek óta próbálok teljesíteni. Ez utóbbi kihívás azoknak szól, akik a szakirodalmon kívül egyéb irodalmat is szívesen olvasnak. A kihívás fő célja, hogy 50 könyvet kell egy éven belül elolvasni, melyhez egy checklist-et, azaz kipipálós listát is kap az ember, változatosabbá téve ezzel az irodalmi művek kiválasztását.  A lista amellett, hogy különböző műfajokat határoz meg (mint sci-fi, életrajzi mű, verseskötet, szatíra...), vicces, sőt néha fura tételeket is tartalmaz. Pl. Olvass el egy könyvet mely legalább 100 évvel idősebb nálad aminek kék a borítója amiben a főhősnek ugyanaz a szakmája, mint neked, stb. Ezen a vezérfonalon elindulva azt javaslom, határozzunk meg hasonló kategóriákat a „#365 papers” kihívásba is! Én már elkezdtem összegyűjtögetni, milyen c...

Új cikk a PeerJ folyóiratban

Kép
Utolsó szerzőségemmel megjelent ’Flood induced phenotypic plasticity in amphibious genus Elatine (Elatinaceae)’ című cikkünk a PeerJ című folyóiratban. A cikkben számszerűsítve is leírjuk a látonyáktól amúgy régóta ismert fenotípusos plaszticitás mértékét, és feltárjuk ennek a nemzetség taxonómiájában okozott problémáit. A cikk letölthető innen  vagy a lap honlapjáról is ingyenesen ( innen ). A társszerzőknek ezúton is köszönöm a hatékony együttműködést. Abstract Vegetative characters are widely used in the taxonomy of the amphibious genus Elatine L. However, these usually show great variation not just between species but between their aquatic and terrestrial forms. In the present study we examine the variation of seed and vegetative characters in nine Elatine species ( E. brachysperma, E. californica, E. gussonei, E. hexandra, E. hungarica, E. hydropiper, E. macropoda, E. orthosperma and E. triandra ) to reveal the extension of plasticity induced by the amphib...

Cikk a Journal of Ecology című folyóiratban

Kép
Molnár V. Attila felvétele Megjelent legújabb cikkünk Sonkoly Judit elsőszerzőségével a Journal of Ecology folyóiratban. A közlemény már hivatkozható (doi: 10.1111/1365-2745.12511) és az előfizetők számára le is tölthető a folyóirat honlapjáról . A cikk előreláthatóan a jövő évi első számában jelenik majd meg. Ennek a cikknek a megjelenése azért is fontos és örömteli számomra, mert ez volt az első kutatási téma, amelybe a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékén BSc hallgatóként bekapcsolódhattam. Az akkori, még kezdetleges eredményeinkkel 2011-ben OTDK III. helyezést értünk el (Sonkoly Judit, E. Vojtkó Anna és Hegedűs Roland: Magyarországi orchideák termésenkénti magszámának vizsgálata új módszerrel) Molnár V. Attila témavezetésével. Azóta igencsak kinőtte magát a projekt (és a szerzősor), olyannyira, hogy helyet kaptunk az egyik legnagyobb nemzetközi ökológiai folyóiratban. Higher seed number compensates for lower fruit-set in deceptive orchids Judit Sonkoly, Anna E...

Cikk az Acta Botanica Gallica – Botany Letters című folyóiratban

Kép
Megjelent lengyel és magyar szerzőtársakkal közösen jegyzett cikkünk a háromporzós látonya európai elterjedéséről és ökológiájáról. Ezzel teljessé vált a nemzetség hazai (és lengyelországi) fajairól indított cikksorozat, amelynek ezúttal én is részese lehettem. A kézirat letölthető innen . Abstract Elatine trianda Schkuhr is the most widespread species within the genus Elatine L.; it can be found in all continents, except Antarctica, but the majority of the locations have been recorded in Europe. The study is based on an extensive dataset of literature, herbaria and web data, which spans the period 1828–2012. The range of the species in Europe is disjunctive; it covers the southern and western parts of the Central European Plain and the northern shores of the Baltic Sea, it can also be found along some river valleys. In Central Europe many localities especially isolated ones in northern part of the range are historical now. According to the dataset we determined that E. triand...