Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A felszíni vizek ökológiai állapotértékeléséhez egyrészt alapvető fontosságú, hogy az egyes biológiai csoportok (hal, makrogerinctelen, alga, makrofita és fitobentosz) módszertanok többé-kevésbé ugyanolyan minősítési eredményt szolgáltassanak. De ugyanilyen fontos, hogy az EU egészében adott élőlénycsoport alapján az egyes minősítések (módszertanok) egymással összevethetőek legyenek. Mivel az egyes országok saját terepi felmérési és minősítési rendszerekkel rendelkeznek, ezért meg kell győződni arról, hogy pl. a jó vagy a közepes ökológiai állapot ugyanazt jelenti Németországban, mint Bulgáriában, illetve ugyanolyan szerkezeti/fajösszetételbeni változásokat indikálnak e az egyes nemzeti módszerekkel végzett értékelések. A nemzeti módszertanok egymáshoz történő "kalibrálása" ezért alapvető a Vízkeret Irányelvben foglalt állapotértékelés elvégzéséhez. Ezt az összehasonlítást, és a nemzeti módszertanok egymáshoz történő finomítását, az interkalibráció folyamata hivatott elvég...

Megjelent a vízi növények jelleg alapú közösségszerveződéséről írt tanulmányunk a Journal of Vegetation Science folyóiratban. Közismert tény, hogy a környezeti változók jelentősen megszűrik, hogy adott helyen milyen fajok élhetnek együtt. A fajok eltérő igényekkel és alkalmazkodőképességgel rendelkeznek, ez a fajok testfelépítésében, tűrőképességében és sok más egyéb jellemzőiben (más néven a jellegeikben) is megmutatkozik. A most megjelent cikkünkben a világon elsőként foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy folyóvizekben a környezeti faktorok milyen növényi jellegeken keresztül választják ki a fajokat adott helyen, vagyis milyen jellegek alkalmasak a különböző környezeti (stressz) faktorokhoz való alkalmazkodásban. A vizsgálathoz a terresztris ökológiában széles körben alkalmazott jelleg-alapú közösségszerveződési modelleket hívtuk segítségül. Eredményeink alapján látható, hogy a víz sodrása, a tápnyagtartalom növekedése vagy a felveheteő szénforrás típusa milyen jellegekre és hogya...

Az MTA-DAB négy munkabizottságának, a Debreceni Egyetem Növénytani és Ökológiai Tanszékeinek közös szervezésében egynapos előadóülés és hozzá kapcsolódó munkaértekezlet lesz 2019. április 12-én, 9 30-as kezdéssel a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában (Debrecen, Thomas Mann út 49., Bognár Rezső terem). ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK 09:30–09:40 A munkaértekezlet megnyitása - Grigorszky I. - DAB, Török P. - DAB Munkabizottságok 09:40–10:00 Tóthmérész B.: Jellegalapú Mennyország a növényökológiában. 10:00–10:15 Takács A., Nagy T. , Molnár V. A.: A herbárium, mint növényi jelleg-adatok forrása. 10:15–10:30 Lukács B. A., Pallér-Kapusi F., Löki V., Lovas-Kiss Á., Szabó S., E-Vojtkó A.: Növényi jelleg adatok a vízben: korlátok és feladatok. 10:30–10:45 Kelemen A., Valkó O., Miglécz T., Tóth K., Sonkoly J., Deák B., Török P., Tóthmérész B.: Gyepek fitomassza adatait tartalmazó adatbázis létrehozása. 10:45–11:00 Tóth E., Penksza K., Szentes Sz., Sonkoly J., Török P.: Növény...

Laczkó Leventével közösen megosztott első szerzőségemmel megjelent a nagyváradi nílusi (hévízi) tündérrózsa eredetéről írott cikkünk az Aquatic Botany című folyóiratban. A cikk teljes terjedelmében április 9-éig letölthető innen . A cikkben a hévízi tündérrózsa (vagy ahogy a korábbi forrásokban szerepel: nagyváradi ál-lótusz) harmadkori eredetére vonatkozó, a 19. század óta húzódó tudományos vitát sikerült (vélhetően) lezárni.  A Nagyvárad melletti félixfürdői (Bai 1 Mai) állomány eredetét molekuláris filogenetikai módszerek segítségével vizsgáltuk és becsültük a faj legközelebbi rokonaitól való elválásának idejét. A Lotus szubgenusz datált filogenetikai elemzése szerint az Nymphaea lotus és a testvérfaj ( Nymphaea zenkeri ) közötti elválás fiatalabb, mint a harmadkor (tercier) vége (1,26 millió éve). Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják az Nymphaea lotus európai állományának tercier reliktum eredetét és az újabb kori betelepülést valószínűsíti. A kérdést, ho...

A Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke,  a MTA Debreceni Területi Bizottság Botanikai Munkabizottsága és a DE Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Botanika Doktori Progra m  Másodlagos és antropogén élőhelyek kutatása címmel workshop-ot rendez   Időpont : 2019. március 8. Helyszín: MTA Debreceni Területi Bizottság székháza,  I. emelet, Csokonai Terem. Debrecen, Thomas Mann u. 49. Szervezők : Fekete Réka, Löki Viktor, Lukács Balázs András & Molnár V. Attila Jelentkezés: feketereka722@gmail.com Napjainkban az intenzív emberi tevékenység (elsősorban a mezőgazdasági művelés, erdőirtás és az élőhelyek beépítése) következtében világszerte jelentősen csökken a természetes növényzettel borított területek kiterjedése; különösen igaz ez az évszázadok óta sűrűn lakott Európában. Az intenzíven művelt tájban az apró, természetközeli állapotú élőhely-foltok felértékelődnek, és esetenként az eredeti élőhelyek utolsó hírmondói l...

Vezető szerzőségemmel megjelelent a legújabb cikkünk a Plant Biology folyóiratban.  A kanadai- és az aprólevelű átokhínár nem őshonos sem Magyarországon sem Európában. Mindkét faj agresszívan terjedő (inváziós) fajként van nyilvántartva, vagyis kiszorítják az őshonos vízinövény fajokat. Európában ugyankkor több helyen is megfigyelték, hogy a később érkező aprólevelű átokhínár ( Elodea nuttallii, érkezett a 20. század közepén) kiszorítja a korábban már itt levő közeli rokonát is a kanadai átokhínárt ( Elodea canadensis, érkezett a 19. században). Egyfajta "hiper-invázióról" van itt szó (a kifejezés nem használatos, én találtam ki, a hiper-parazitizmusra utalva, ahol egy parazita egy másik parazitát parazitál). Ez a folyamat többeket is foglakoztatott, de (eddig) nem találtak még választ arra: hogyan képes az aprólevelű "rokon a kanadai nagybácsit kitúrni a lakásból"? A válasz a jellegekben van! A két faj, noha nagyon hasonlóak, eltérő jellegekkel (trait) ...

Adott helyen és időben előforduló élőlény közösségek fajösszetételét számos tényező befolyásolja. Sokan sokféleképpen vizsgálták ezt a kérdést. Jelenlegi ismereteink alapján nagyobb léptékben a térbeliség (a földrajzi távolság), kisebb léptékben pedig a környezeti tényezők (pl. vízkémiai paraméterek) okozta "szűrés" határozza meg. De vajon a világ minden részén így van? Az eltérő klíma nem befolyásolja ezt az "összeképet"? Ehhez globális szintézis szükséges, amiből eddig elég kevés született, de vízinövények esetében egy nemzetközi kutatócsoport most megválaszolta. A csoport aminek tagja voltam saját tavakból származó vízinövény adataikkal száltak be ebbe az elemzésbe. Az eredmény röviden : a világon mindenütt a tavak vizében mérhető növényi tápanyagok mennyisége erősen meghatározza a vízinövény metaközösségek összetételét. A klíma ezt az összefüggést nem befolyásolja. Ugyanakkor a tengerszint feletti magasság (és az ezzel összefüggő klíma eltérés) már jelentő...