Új cikk a Journal of Biogeography-ben. - A hínárközösségek béta diverzitása globális léptékben.
A biodiverzitás mintázatának
feltárása és a mintázat környezeti faktoroktól való függésének megismerése az
ökológia és a biogeográfia egyik fontos kutatási területe. Ha megértjük milyen
léptékben milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek mintázatát
annak akár konzervációbiológiai haszna is lehet, hiszen kis- és közepes
léptékben a fajok elterjedését ténylegesen meghatározó környezeti tényezőket
szűrhetjük ki vele. A globális léptékű metaközösség diverzitási elemzések pedig
közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük pl. az invazív fajok terjedésének okait
vagy a klímaváltozás hatásait.
A vízi növények ökológiai
igényeiről széleskörű ismeretekkel rendelkezünk mind folyó, mind állóvízi
ökoszisztémákból. Részleteiben ismerjük azt is, hogy milyen környezeti tényezők
határozzák meg a metaközösségek diverzitását kis- és közepes léptékben,
kontinentális, trópusi és boreális klímán egyaránt. Nagyon nagy (globális)
léptékben azonban még nem került sor ilyen vizsgálatra, az eltérő mintavételi
erőfeszítés és eltérő mintavételi módszertanok miatt.
A Journal of Biodiversity hasábjain megjelent legújabb cikkünkben a tavi makrofiton
közösségek béta diverzitási értékeit hasonlítottuk össze globális léptékben.
Ehhez 21 országból, szinte minden kontinenst és éghajlati övet lefedő adatsort
állítottunk össze. Az elemzéseket a metaközösség diverzitás egyik legismertebb
iskolájában, Jani Heino kutatócsoportjában végezték Finnországban. Vizsgáltuk a
béta diverzitás két fő komponensének a beágyazottság (nestedness) és a
fajkicserélődési ráta (turnover) relatív szerepét, valamint vizsgáltuk, hogy
globális léptékben mely környezeti faktorok határozzák meg a vízi növények béta
diverzitását. Megállapítottuk, hogy habár a beágyazottság a különbségek majdnem
a feléért felelős, mégis a fajkicserélődés határozza meg a béta diverzitási
értékeket. A két komponens aránya eltérő volt az egyes országok között. A
környezeti változók közül meglepő módon nem a földrajzi szélesség és hosszúság,
hanem a tengerszint feletti magasság (és hőmérséklet), illetve a tavak
bolygatottságát is indikáló alkalinitás adódott meghatározó tényezőnek.

