Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

Megjelent a legújabb cikkünk az IUCN vöröslistán is szereplő Elatine gussonei európai elterjedésének revideálásáról. A cikkben a korábban szűk elterjedésű fajról mutattuk ki, hogy a Mediterráneum egészében elterjedt. Ezen kívül összegezzük a faj élőhelyi igényeit és adatot szolgáltatunk a terjedőképességéről is. A cikk letölthető a kiadó honlapjáról innen . Abstract Elatine gussonei (Sommier) Brullo et al. is a rare freshwater plant previously assumed to be endemic to Lampedusa and the Maltase archipelago. Taxonomic uncertainties within the Elatine genus may have caused E. gussonei populations to be overlooked in the Mediterranean region. To clarify the distribution of E. gussonei, we reviewed Elatine specimens from 12 herbaria and conducted eight field surveys in Mediterranean countries. Through our herbarium review we documented previously unknown occurrences of E. gussonei from Portugal, Spain, France, Algeria, Egypt, Cyprus and Israel. Additionally, in field studies we fo...

Megjelent a Potamogeton coloratus hazai előfordulásait tárgyaló cikkünk a Kitaibelia 22. évfolyam 1. számában. A cikk az elmúlt években előkerült új adatokon kívül a karsztvíz emelkedés következtében újra megjelenő régi adatokat is tárgyalja. A cikk letölthető a Kitaibelia honlapjáról innen és a Researchgate-ről  innen . Összefoglalás  Az európai elterjedésű színes békaszőlő (Potamogeton coloratus) a földrész egyik ritka és veszélyeztetett hínárfaja. Hazánkban korábbi adatai főként termálvizes és karsztvizes források kifolyóiból származnak. A bauxitbányászat következtében ezek a Dunántúli-középhegység peremén lévő források elapadtak, a faj a 20. század utolsó évtizedeire eltűnt Magyarországról. A bányászat felhagyását követően a karsztvizek a legtöbb helyen újra felszínre törtek és a faj a korábbi élőhelyein ismét megjelent. A növényt1999 és 2016 között 18 lelőhelyről sikerült újra kimutatni, ezek jelentős részén már az 1900-as évek elején és közepén is gyűjtötték. A ...

A biodiverzitás mintázatának feltárása és a mintázat környezeti faktoroktól való függésének megismerése az ökológia és a biogeográfia egyik fontos kutatási területe. Ha megértjük milyen léptékben milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek mintázatát annak akár konzervációbiológiai haszna is lehet, hiszen kis- és közepes léptékben a fajok elterjedését ténylegesen meghatározó környezeti tényezőket szűrhetjük ki vele. A globális léptékű metaközösség diverzitási elemzések pedig közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük pl. az invazív fajok terjedésének okait vagy a klímaváltozás hatásait. A vízi növények ökológiai igényeiről széleskörű ismeretekkel rendelkezünk mind folyó, mind állóvízi ökoszisztémákból. Részleteiben ismerjük azt is, hogy milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek diverzitását kis- és közepes léptékben, kontinentális, trópusi és boreális klímán egyaránt. Nagyon nagy (globális) léptékben azonban még nem került sor ilyen vizsgálatra, az ...

Megjelent a legújabb cikkünk, amiben az ökológiában egy jól ismert összefüggést teszteltünk vízi növényeken. Mára már köztudott, hogy a honos és idegenhonos fajok eltérő funkcionális jellegekkel rendelkeznek. Ezek az eltérő jellegek nagyban segítik az idegenhonos fajokat abban, hogy az invázió során a honos fajoknál jobb kompetíciós képességekkel rendelkezzenek. Például sok esetben gyorsabban veszik fel a tápanyagokat, gyorsabb a növekedési rátájuk, így leárnyékolhatják, "elnyomhatják" a honos fajokat. A téma a biológiai invázióval és a funkcionális ökológiával foglalkozó kutatók egy kiemelt kutatási területe, igen sok cikk is található belőle. Ezt a kérdést, illetve jelenséget vízi növényeken azonban mégsem tesztelték... ezidáig. A most megjelent cikkünkben ezt a hiányosságot igyekeztünk pótolni. Eredményeink alapján  azt lehet mondani, hogy az őshonos és honos fajok között funkcionális különbségek igenis találhatóak, de ez a különbség nem egyöntetű, azt erősen befolyásolj...

A hazai flóra telis-tele van ritka- és veszélyeztetett fajokkal. Noha a vízinövény fajok többsége kozmopolita és generalista vagyis sok helyütt nagy mennyiségben találhatóak (feltéve, hogy nem eszik ki bizonyos halak) mégis van közöttük pár ritkaság, ami speciális élőhelyi igénye, a vizek túlhasználata miatt, vagy mert csak egyszerűen kevesen mennek vizekbe botanizálni ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ilyen faj a Don-vidéki tócsagaz ( Ceratophyllum tanaiticum Sapjegin) is, ami 2010 óta ismert hazánkból. Jelenleg még kevés hazai adata van, ennek részben oka, hogy kevesen keresnek hinarakat itthon, ráadásul a faj hazai első adata (Csiky et al. 2010) sem hazai kiadású folyóiratban jelent meg itt , és nem szerepel még a hazai flóraműben sem  (Király et al. 2009) , így röviden bemutatjuk: Összehasonlítva a többi hazai tócsagaz fajjal ( C. demersum, C. submersum ) a növény viszonylag rövid hajtással rendelkezik. A ...

Egy terület flórájának összetétele folyton változásban van, a fajok úgymond jönnek-mennek. A változás leggyakoribb esete amikor fajok tűnnek el egy területről. De megtörténhet, hogy új fajokat írnak le, új fajokat találnak egy területen. Ez utóbbira az idegenhonos fajok megjelenése, inváziója egyre több esetben lehet példa. Előfordul olyan eset is amikor direkt betelepítés következtében jelennek meg fajok. (Természetesen ezek a fajok is idegenhonosak, hiszen az adott terület flórájában nem véletlenül nem voltak jelen.) Nemrégiben a Bükkben járva a " Magyarország veszélyeztetett hajtásos növényeinek ritkasága, életmenet-jellemzői és klímaválasza " című OTKA pályázathoz dr. Vojtkó Andrással gyűjtöttünk v édett növények élőhelyeiről  talajmintákat és mértünk a fajokról funkcionális jellegeket. A Nagymező egyik töbrében egy olyan faj állományára futottunk rá ami bár szerepel a Bükk-hegység flóraművében (Vojtkó 2001: 217) a Füvészkönyből (Király ed. 2009) mégis hiányzik: a   mag...

Nemrégiben olvastam Lengyel Attila posztját a „ #365 papers ” kihívással kapcsolatban és szinte azonnal az évente indított „ Reading Challenge ” jutott eszembe, melyet (legalább részben) már évek óta próbálok teljesíteni. Ez utóbbi kihívás azoknak szól, akik a szakirodalmon kívül egyéb irodalmat is szívesen olvasnak. A kihívás fő célja, hogy 50 könyvet kell egy éven belül elolvasni, melyhez egy checklist-et, azaz kipipálós listát is kap az ember, változatosabbá téve ezzel az irodalmi művek kiválasztását.  A lista amellett, hogy különböző műfajokat határoz meg (mint sci-fi, életrajzi mű, verseskötet, szatíra...), vicces, sőt néha fura tételeket is tartalmaz. Pl. Olvass el egy könyvet mely legalább 100 évvel idősebb nálad aminek kék a borítója amiben a főhősnek ugyanaz a szakmája, mint neked, stb. Ezen a vezérfonalon elindulva azt javaslom, határozzunk meg hasonló kategóriákat a „#365 papers” kihívásba is! Én már elkezdtem összegyűjtögetni, milyen c...