Vizes élőhelyek funkcionális ökológiai kutatócsoport

A PNAS-ben egy hete online megjelent cikkünk láthatóan "nagyott futott" a közösségi médiában és számtalan sajtómegjelenése volt szerte a Világban. Az elmúlt egy hétben rengeteg dícsérő, támogató üzenetet kaptunk, többségüket a Twitteren és Facebookon keresztül, de volt aki billentyűzetet ragadott és hosszabb-rövidebb emailben fejtette ki pozitív véleményét és akár kritikai megjegyzéseit is. Láthatóan maradtak a kéziratban apróbb hibák, ezeket vélhetően egy korrigendumban javítjuk ha szükséges. De ezeknek a leveleknek köszönhetően a témával kapcsolatban már új kutatási irányok, ötletek és biztató nemzetközi együttműködések is körvonalazódnak. Egy hét alatt ez nem semmi!   De sajnos vannak olyanok is akiben egy ilyen publikáció megjelenése az írigy kis ördögöt szabadítja fel és támadó hangvételű, sértő és vádaskodó üzeneteket írnak. Ezek egy része a közösségi oldalakra kerül fel, kommentek képépen, nem egyenes módin, csak célozgatva sejtetnek dolgokat. De van olyan is aki email...

A vizes élőhelyek közül azok amelyek nincsennek folyóvizekkel összekötve (pl. tavak, mocsarak) egy ember által dominált kulturtájban úgy működnek mint szigetek az óceánban. Ez nagyon megnehezíti a fajoknak új helyeken történő megjelenését, és rendkívül sérülékennyé is teszi a fajok populációit. Adott helyen a fajközösségek összetételét ezért nagyon nagy mértékben befolyásolja a fajok terjedőképessége.  Sok fajnak nagyon nehéz egyik helyről a másikra eljutnia. Egy aktívan repülő fajról nem nehéz elképzelni, hogy saját erejéből, vagy a szél által új, számukra alkalmas élőhelyeket tudnak elérni. De például egy olyan növény aminek a termésén nincsen repítőkészülék, vagy a halak ezt nehezen oldják meg. De valahogy mégis megteszik, hiszen egy frissen létrejött tóban, vagy egy magas hegyekkel körülvett tengereszmben is talának új növény és halfajokat.  A kutatócsoportban ennek a kérdéskörnek, a diszperzió témának a szakértője Lovas-Kiss Ádám. A most megjelent cikk is az ő elsőszerzős...

A COVID-19 járvány kapcsán is felmerülő alapvető emberi szükséglet, hogy naponta többször mossunk kezet. De vajon mindenhol meg tudják ezt tenni?  Az ENSZ felmérése szerint a Világon 785 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez! Felsorolni is nehéz, hogy 2020 március 22-én a Világ mennyi és milyen nehézségekkel küzd, és kétségkívül a COVID-19 járvány van most a figyelem középpontjában. A járvány mellett meg sem üti sem a sajtó sem a hétköznapi ember ingerküszöbét az, hogy ma van a Víz Világnapja. A Víz Világnapját 1992-ben, a rioi konferencián kezdeményezte az ENSZ közgyűlése. 1993 óta minden év március 22-én tartjuk ezt az eseményt. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Veszélyeztetve vannak az édesvízkészletek? Nem mindenki számára elérhető? Rémisztően hangzó állítások, hazai laikus szemmel nézve nem úgy tűnik, mintha hiány lenne. Azt rögtön le kell szögezni, ho...

A kanadai- és az aprólevelű átokhínár nem őshonos sem Magyarországon sem Európában. Mindkét faj agresszívan terjedő (inváziós) fajként van nyilvántartva, vagyis kiszorítják az őshonos vízinövény fajokat. Európában ugyankkor több helyen is megfigyelték, hogy a később érkező aprólevelű átokhínár ( Elodea nuttallii , érkezett a 20. század közepén) kiszorítja a korábban már itt levő közeli rokonát is a kanadai átokhínárt ( Elodea canadensis , érkezett a 19. században). A két faj közötti versengés hátteréről már meghjelent egy cikkünk 2019-ben a Plant Biology hasábjain, ahol a versengésben szerepet játszó könnyen mérhető (fenotipikus) jellegeket vizsgáltuk meg. A most megjelent kéziratban a két faj közötti ökofiziológiai különbségeket, és ezek versengésben betöltött szerepét vizsgáltuk meg.  Abstract Two submerged Elodea species have small differences in their ecophysiological responses when exposed to individual environmental factors. However, field observations showed that...

Lukács Balázs első szerzőségével megjelent a „The decline and recovery of populations of Potamogeton coloratus in Hungary” című cikkünk a Preslia című folyóiratban. A színeslevelű békaszőlő ( Potamogeton coloratus ) nemcsak nálunk de Európa szerte ritka és fokozottan védett, veszélyeztetett növényfajnak számít. Ritkaságát az okozza, hogy rendkívül érzékeny a víz minőségére, csak a tápanyagokban szegény un. oligotrofikus vizekben él. A most megjelent cikkünkben a színeslevelű békaszőlő ( Potamogeton coloratus ) hazai állományainak az eltűnését és újra megjelenését vizsgáltuk egy közel 60 éves adatsoron. Vizsgálataink szerint a faj hazai állományainak eltűnése és újra megjelenése nem a csapadék elmúlt 60 éves változásának hanem a karsztvízszint változásának tudható be. A visszatelepedési fázisban azonban nemcsak a régi élőhelyein került elő hanem teljesen új populációi is létrejöttek. Ez a faj intenzív terjedését sejteti. Ezt a feltevést a faj magjainak tőkésrécékkel történő ...

Járványügyi okok miatt elmarada a Víz világnapjára általam kezdeményezett és szervezett előadóülés: Előadóülés a vizes élőhelyeink állapotáról és azok megőrzéséről Víz Világnapja 2020. március 20. (MTA Kisterem) Tervezett program Szervező: MTA Ökológiai Tudományos Bizottság, MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság, MTA DAB Tisza-kutató Munkabizottság Az előadóülés szakmai támogatója az MTA Nemzeti Víztudományi Program Levezető elnök: Padisák Judit, az MTA levelező tagja 10:00-10:10 Padisák Judit : Megnyitó 10:10-10:30 Tahy Ágnes : A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák vízellátottságának helyzete alulnézetből. 10:30-10:50 Jordán Ferenc : A vizes élőhelyek sérülékenysége a táplálékhálózatokon keresztül. (egyeztetés alatt, a pontos időpont függvénye) 10:50-11:10 Borics Gábor : Alap és alkalmazott kutatások eredményei a hazai vizeket érintő környezeti kihívások tükrében. Szünet (5 perc) 11:15-11:35 Lukács Balázs András : A vi...

2019-ben a kutatócsoportunk tagja Dr. Lovas-Kiss Ádám volt az egyik személy aki megkapta az Ökológiai Kutatóközpont kutatói díját. "Fő kutatási területe a növények madarak általi terjesztése, melyben elért eredményeinek jelentős nemzetközi visszhangja van. Ádámnak az idén több D1-es cikke jelent meg, köztük több első és utolsó szerzős.  Mint a legjobb PhD dolgozat írója, több száz kutató előtt tartott plenáris előadást a SEFS –en Zágrábban, ami az ÖK-nak is jó hírverést jelent. " Ez úton is gratulálunk neki.